Nem szolgálják a képzés minőségét, kizárólag a nyelviskolák terheinek növelésére alkalmasak az új felnőttképzési jogszabályok a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület szerint - írta csütörtöki cikkében a Magyar Nemzet.
Rozgonyi Zoltán, az egyesület elnöke szerint az engedéllyel rendelkező szolgáltatókat ellehetetleníti a rájuk rótt napi szintű adminisztráció, a tanfolyamok szabályozása pedig abszurd. Az érdekvédő hangsúlyozta: életszerűtlen a rájuk kényszerített folyamatos adatszolgáltatás, például, hogy a hallgatók kimaradását 48 órán belül jelenteni kell, vagy minden olyan esetet nyilván kell tartani, amikor a tanár az előzetesen rögzítetthez képest módosítja az órák tartalmát.
A tartalmi kritériumokról közölte: még azt is központilag szabták meg, hogy a tanfolyamok mely szakaszában kell például az angolszász világ földrajzával megismertetni a diákokat.
A kötelezettségek megszegése milliós nagyságrendű bírságokat is maga után vonhat, ráadásul nincs limitálva, hogy egy szolgáltatót hányszor ellenőrizhetnek.
Bár a nyelviskoláknak nem kötelező átesniük az ismertetett követelményeket maga után vonó engedélyeztetési eljáráson, a nagyobb szolgáltatók nem nagyon tudják kikerülni, engedély hiányában ugyanis elesnek az áfamentességtől, és nem pályázhatnak olyan állami támogatású programokra, mint például a diplomamentő program - írta az újság.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
