Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A gyerekek egyre korábban találkoznak pornóval, ami komoly hatással lehet a szexuális fejlődésükre, testképükre és kapcsolataikra. A szakértők szerint a probléma súlyosságát növeli, hogy a gyerekek gyakran magukra maradnak az élmények feldolgozásában, miközben a felnőttek nem készítik fel őket az ilyen tartalmakra.
A Telex az elmúlt évek kutatásait és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakembereit, köztük Gyurkó Szilviát és Baross Dorottya pszichológust kérdezte arról, hogyan formálhatja a pornó a kiskamaszok szexualitását, érzelmi fejlődését és kortárs kapcsolataikat.szakértőket
Dalma nyolcéves volt, amikor egy ottalvós buli során pornófilmekkel szembesült. „Bár a nagyobbak nevettek, poénként kezelték a képernyőn látottakat, a kislány halálra rémült, hányni kezdett és zokogásban tört ki” – idézi az esetet a cikk. A gyerekek 7–10 éves koruk között egyre gyakrabban találkozhatnak pornóval vagy más, nem nekik szánt netes tartalommal, ami komoly érzelmi hatással lehet rájuk.A pornó hatása a szexualitásra és a kapcsolatokra
Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője szerint „a szexualitás nemcsak szex, hanem énkép, testkép, intimitás, a testhatárok tisztelete, és az is, milyen a gyerek saját viszonyulása a másik testéhez. Ezek kialakulásának folyamatát bármilyen élmény kibillentheti. A pornó pedig nagyon erős hatással lehet arra, hogy mit gondol egy gyerek az intim együttlétről.”
Baross Dorottya pszichológus hozzáteszi:A gyerekek legtöbbször összezavarodnak, ha pornót látnak, a legritkábban éreznek erotikus izgalmat, inkább megijednek. Sok különböző érzést válthat ki belőlük egyszerre: kíváncsiak lesznek, de azt is rögtön érzik, hogy a téma tabu, nem szabad róla beszélni.”
Nem tudnak beszélni a látottakról
A szakértők szerint a gyerekek gyakran magukra maradnak az élmények feldolgozásában. Gyurkó Szilvia fogalmazott: „Az egyik oldalon van egy, a pornó általi túlinformáltság, a másikon pedig egy nagyon durva magárahagyottság. A gyerekeknek nem mindig van lehetőségük arra, hogy a pornóban látottakkal vagy az élményekkel kapcsolatos érzéseikről beszéljenek, pedig a körülöttük lévő felnőtteknek nem lenne szabad magukra hagyniuk őket.”
A pornó hatása a kortárs kapcsolatokra is kiterjed: „Előfordul, hogy egy iskolai közösségben a pornó jelenlétét a gyerekek átszexualizált kommunikációjából lehet észrevenni, például ha a szoknya/nadrág lerángatásával vagy szexuális cselekedetek imitálásával rendezték a konfliktusaikat” – mondta Gyurkó.Hova vezethet a szexedukáció hiánya?
Magyarországon a gyerekek jogszabály szerint 12 éves kortól létesíthetnek szexuális kapcsolatot társaikkal, 14 éves kortól pedig idősebbekkel, miközben minőségi szexedukációhoz 18 éves korukig nem férnek hozzá. Gyurkó Szilvia szerint
a legfelelőtlenebb dolog, hogy szexelhetnek, de nem adunk segítséget nekik ahhoz, hogy értsék, mi történik velük, bennük, a testükkel – és nem utolsósorban, hogy az érzéseiket hogyan fejezhetik ki.”
Már óvodás korban beszélni kellene a szexualitásról
A Hintalovon Yelon oldala szerint a szülőknek és pedagógusoknak már óvodás korban tabu nélkül kell beszélniük a test határairól, a szexualitásról és az intimitásról. „Ha egy gyerek pornót lát, az önmagában még nem feltétlenül jelent nagy bajt, de ha megijed, szorong, és ezekkel az érzésekkel magára marad, az igen” – hangsúlyozta Gyurkó.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.