Olyan traumatikus lehet a pornó a gyerekeknek, mint a szexuális bántalmazás

A gyerekek egyre korábban találkoznak pornóval, ami komoly hatással lehet a szexuális fejlődésükre, testképükre és kapcsolataikra. A szakértők szerint a probléma súlyosságát növeli, hogy a gyerekek gyakran magukra maradnak az élmények feldolgozásában, miközben a felnőttek nem készítik fel őket az ilyen tartalmakra.

A Telex az elmúlt évek kutatásait és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakembereit, köztük Gyurkó Szilviát és Baross Dorottya pszichológust kérdezte arról, hogyan formálhatja a pornó a kiskamaszok szexualitását, érzelmi fejlődését és kortárs kapcsolataikat.szakértőket 

Dalma nyolcéves volt, amikor egy ottalvós buli során pornófilmekkel szembesült. „Bár a nagyobbak nevettek, poénként kezelték a képernyőn látottakat, a kislány halálra rémült, hányni kezdett és zokogásban tört ki” – idézi az esetet a cikk. A gyerekek 7–10 éves koruk között egyre gyakrabban találkozhatnak pornóval vagy más, nem nekik szánt netes tartalommal, ami komoly érzelmi hatással lehet rájuk.

A pornó hatása a szexualitásra és a kapcsolatokra

Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője szerint „a szexualitás nemcsak szex, hanem énkép, testkép, intimitás, a testhatárok tisztelete, és az is, milyen a gyerek saját viszonyulása a másik testéhez. Ezek kialakulásának folyamatát bármilyen élmény kibillentheti. A pornó pedig nagyon erős hatással lehet arra, hogy mit gondol egy gyerek az intim együttlétről.”

Baross Dorottya pszichológus hozzáteszi:

A gyerekek legtöbbször összezavarodnak, ha pornót látnak, a legritkábban éreznek erotikus izgalmat, inkább megijednek. Sok különböző érzést válthat ki belőlük egyszerre: kíváncsiak lesznek, de azt is rögtön érzik, hogy a téma tabu, nem szabad róla beszélni.”

Nem tudnak beszélni a látottakról

A szakértők szerint a gyerekek gyakran magukra maradnak az élmények feldolgozásában. Gyurkó Szilvia fogalmazott: „Az egyik oldalon van egy, a pornó általi túlinformáltság, a másikon pedig egy nagyon durva magárahagyottság. A gyerekeknek nem mindig van lehetőségük arra, hogy a pornóban látottakkal vagy az élményekkel kapcsolatos érzéseikről beszéljenek, pedig a körülöttük lévő felnőtteknek nem lenne szabad magukra hagyniuk őket.”

A pornó hatása a kortárs kapcsolatokra is kiterjed: „Előfordul, hogy egy iskolai közösségben a pornó jelenlétét a gyerekek átszexualizált kommunikációjából lehet észrevenni, például ha a szoknya/nadrág lerángatásával vagy szexuális cselekedetek imitálásával rendezték a konfliktusaikat” – mondta Gyurkó.

Hova vezethet a szexedukáció hiánya?

Magyarországon a gyerekek jogszabály szerint 12 éves kortól létesíthetnek szexuális kapcsolatot társaikkal, 14 éves kortól pedig idősebbekkel, miközben minőségi szexedukációhoz 18 éves korukig nem férnek hozzá. Gyurkó Szilvia szerint

a legfelelőtlenebb dolog, hogy szexelhetnek, de nem adunk segítséget nekik ahhoz, hogy értsék, mi történik velük, bennük, a testükkel – és nem utolsósorban, hogy az érzéseiket hogyan fejezhetik ki.”

Már óvodás korban beszélni kellene a szexualitásról

A Hintalovon Yelon oldala szerint a szülőknek és pedagógusoknak már óvodás korban tabu nélkül kell beszélniük a test határairól, a szexualitásról és az intimitásról. „Ha egy gyerek pornót lát, az önmagában még nem feltétlenül jelent nagy bajt, de ha megijed, szorong, és ezekkel az érzésekkel magára marad, az igen” – hangsúlyozta Gyurkó.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.