Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nobel-díjasok, feltalálók, zsenik – több mint ötven magyar tudós életét és munkásságát mutatja be a „Marslakók” kiállítás Budapesten.
A magyar tudományos élet legnagyobb alakjainak állít emléket a Vörösmarty téren megnyílt Marslakók: Magyar tudósok és Nobel-díjasok című kiállítás. A tárlat elnevezését Szilárd Leó szavai ihlették, aki az Egyesült Államokba emigrált magyar tudósokat „marslakóknak” nevezte – egyrészt különös gondolkodásmódjuk, másrészt az „érthetetlen” magyar nyelvük miatt.
A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleménye szerint a kiállításon több mint ötven tudós életútja és munkássága jelenik meg. Köztük van Wigner Jenő, Szent-Györgyi Albert, Zsigmondy Richárd, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is. A bemutatott személyek a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a közgazdaságtan, de még az autóipar és a feltalálói tevékenység világából is érkeztek.
„Az itt felvonultatott kivételes magyar elmék közös vonása, hogy munkájukkal mindannyian komoly hatást gyakoroltak környezetükre és a világra” – fogalmazott Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a megnyitón.
A vándorkiállítás szeptember 28-ig tekinthető meg Budapesten, a Vörösmarty téren, ezt követően pedig más hazai, európai és amerikai helyszínekre is ellátogat.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.