Megszólal-e a pacsirta 30 centi hóban? – ma derül ki, mennyire van közel a tavasz

Ha február 19-én, Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, közel a tavasz – tartja a néphit.

  • Eduline

A tél vége felé minden apró jelbe kapaszkodunk, ami a közelgő tavaszt ígéri. Február derekán már hosszabbodnak a nappalok, erősebben süt a nap – ám idén úgy tűnik, az időjárás nem akarja könnyen átadni a helyét az enyhülésnek.

Zsuzsanna napjához a néphagyomány szerint különleges időjóslás kapcsolódik: ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor hamarosan megérkezik a tavasz. Ha azonban csendben marad, a tél még tartogat meglepetéseket. És most nagyon úgy fest, hogy lehet oka hallgatni.

Mediterrán ciklon hozhat kiadós havazást

Az elmúlt napokban több előrejelzés is beszámolt róla, hogy egy a térségünkbe érkező mediterrán ciklon akár kiadós havazást is eredményezhet országszerte. Az előrejelző modellek abban egyetértenek, hogy csütörtökön és pénteken jelentős csapadék érkezik hazánkba, abban viszont nagy a bizonytalanság, hogy hol váltja fel az esőt tartós havazás.

A Weather on Maps reggeli elemzése szerint ma éjjel és pénteken az Északi-Középhegységben, valamint a Dunántúl egy részén átmenetileg jelentősebb, akár 20-30 centis hótakaró kialakulására is van kilátás. A Tiszántúlon erre rendkívül csekély az esély. A különféle időjárási modellek előrejelzései napokkal korábban afelé tendáltak, hogy a mediterrán ciklon és a beáramló hideg légtömegek találkozásából érdemi havazás is kialakulhat Magyarországon.

Mit szól a pacsirta?

A néphagyomány szerint „Zsuzsanna elviszi a havat”, vagy legalábbis megkezdi a tél visszaszorítását. A legismertebb jóslat azonban a mezei pacsirta dalához kötődik: ha Zsuzsanna napján énekel, közel a tavasz.

A pacsirta valóban érzékeny az időjárásra. Enyhébb, napos időben korábban hallatja a hangját, és a magasba emelkedve, szinte lebegve énekel. Az énekesmadár nem „naptár szerint” dalol. Ha rövid időre enyhül az idő, akár február közepén is megszólalhat. Egy-egy dal tehát nem garantálja a tartós felmelegedést – inkább egy pillanatnyi jelzés a természet részéről.

Zsuzsanna napja nem az egyetlen időjósló dátum februárban.

  • Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a hagyomány szerint, ha a medve meglátja az árnyékát, visszamegy a barlangjába, és hosszú lesz a tél.

  • Február 24-én, Mátyás napja idején pedig úgy tartják: „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál” – vagyis az időjárás könnyen megtréfálhat bennünket.

Ezek a megfigyelések évszázadokon át kapaszkodót jelentettek a gazdálkodó embereknek. A természet jelei alapján próbálták kitalálni, mikor jön az enyhülés, mikor lehet megkezdeni a tavaszi munkákat.

Nyitóképünk AI-generált kép.

Hozzászólások

Szinte megszűnik az egyetemi élet, akár heti 40 órát dolgoznak a nappali szakos hallgatók

A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.

@eduline.hu

Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles

♬ original sound - eduline.hu

Pálinkás Szilveszter: „Betoboroztuk a laktanya kapujáig a fiatalokat, de nem tudtuk megtartani őket”

Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.