Megszólal-e a pacsirta 30 centi hóban? – ma derül ki, mennyire van közel a tavasz

Ha február 19-én, Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, közel a tavasz – tartja a néphit.

  • Eduline

A tél vége felé minden apró jelbe kapaszkodunk, ami a közelgő tavaszt ígéri. Február derekán már hosszabbodnak a nappalok, erősebben süt a nap – ám idén úgy tűnik, az időjárás nem akarja könnyen átadni a helyét az enyhülésnek.

Zsuzsanna napjához a néphagyomány szerint különleges időjóslás kapcsolódik: ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor hamarosan megérkezik a tavasz. Ha azonban csendben marad, a tél még tartogat meglepetéseket. És most nagyon úgy fest, hogy lehet oka hallgatni.

Mediterrán ciklon hozhat kiadós havazást

Az elmúlt napokban több előrejelzés is beszámolt róla, hogy egy a térségünkbe érkező mediterrán ciklon akár kiadós havazást is eredményezhet országszerte. Az előrejelző modellek abban egyetértenek, hogy csütörtökön és pénteken jelentős csapadék érkezik hazánkba, abban viszont nagy a bizonytalanság, hogy hol váltja fel az esőt tartós havazás.

A Weather on Maps reggeli elemzése szerint ma éjjel és pénteken az Északi-Középhegységben, valamint a Dunántúl egy részén átmenetileg jelentősebb, akár 20-30 centis hótakaró kialakulására is van kilátás. A Tiszántúlon erre rendkívül csekély az esély. A különféle időjárási modellek előrejelzései napokkal korábban afelé tendáltak, hogy a mediterrán ciklon és a beáramló hideg légtömegek találkozásából érdemi havazás is kialakulhat Magyarországon.

Mit szól a pacsirta?

A néphagyomány szerint „Zsuzsanna elviszi a havat”, vagy legalábbis megkezdi a tél visszaszorítását. A legismertebb jóslat azonban a mezei pacsirta dalához kötődik: ha Zsuzsanna napján énekel, közel a tavasz.

A pacsirta valóban érzékeny az időjárásra. Enyhébb, napos időben korábban hallatja a hangját, és a magasba emelkedve, szinte lebegve énekel. Az énekesmadár nem „naptár szerint” dalol. Ha rövid időre enyhül az idő, akár február közepén is megszólalhat. Egy-egy dal tehát nem garantálja a tartós felmelegedést – inkább egy pillanatnyi jelzés a természet részéről.

Zsuzsanna napja nem az egyetlen időjósló dátum februárban.

  • Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a hagyomány szerint, ha a medve meglátja az árnyékát, visszamegy a barlangjába, és hosszú lesz a tél.

  • Február 24-én, Mátyás napja idején pedig úgy tartják: „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál” – vagyis az időjárás könnyen megtréfálhat bennünket.

Ezek a megfigyelések évszázadokon át kapaszkodót jelentettek a gazdálkodó embereknek. A természet jelei alapján próbálták kitalálni, mikor jön az enyhülés, mikor lehet megkezdeni a tavaszi munkákat.

Nyitóképünk AI-generált kép.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.