Ma derül ki, hogy mikor jön a tavasz és meglátja-e a medve az árnyékát

Február 2-át Magyarországon és több európai kulturkörben is a Medve napjának nevezik. A hiedelem szerint ezen a napon a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, és viselkedéséből következtetni lehet arra, milyen hosszú lesz még a tél.

A legismertebb mondás így szól:

Ha a medve február 2-án kijön a barlangjából és meglátja az árnyékát (vagyis napos az idő), megijed és visszabújik - mert hosszú tél várható. Ha nem lát árnyékot (borús az idő), kint marad - mert hamarosan jön a tavasz.

Ez a megfigyelés a napfény és a légköri viszonyok alapján próbálta megjósolni az évszakok alakulását.

A Medve nap egybeesik a keresztény ünneppel, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjával. Ezen a napon a templomokban gyertyát szenteltek, amelyet a hiedelem szerint védelmező erővel ruháztak fel. A megszentelt gyertyát vihar, betegség vagy veszély idején gyújtották meg.

Az egyházi és a népi hagyomány idővel összekapcsolódott, és együtt vált a február eleji időjóslás fontos részévé.

Milyen időjárásra számíthatunk a következő napokban?

Az idei előrejelzések szerint Magyarországon a hét eleje még télies marad, hóval és fagypont körüli hőmérsékletekkel, különösen az északi és középső régiókban. A hét közepétől azonban fokozatos enyhülés várható, a nappali csúcsok országszerte 5-10 °C köré emelkedhetnek, és egyre több napsütéses időszak is előfordulhat. Ez azt jelzi, hogy bár a tél még nem adta fel teljesen, a Medve nap „jóslata” szerint a tavasz közeledik: a következő hét során már érezhetőek lesznek az évszakváltás első jelei.

Külföldön más állatok jósolják meg a tavasz kezdetét

A Medve nap nem csak Magyarországon ismert. Több országban is létezik hasonló hagyomány:

  • Német területeken borzhoz vagy sündisznóhoz kötötték a jóslást

  • Észak-Amerikában ebből alakult ki a híres Groundhog Day (Mormota-nap), amikor a mormota árnyékából következtetnek a tél hosszára

Amikor a 18-19. században sok német telepes költözött Észak-Amerikába (főleg Pennsylvaniába), magukkal vitték ezt a február eleji időjósló hagyományt is. Az új környezetben azonban nem ugyanazok az állatok éltek nagy számban, ezért a szerepet egy helyi faj, a mormota (groundhog) vette át.

Így alakult ki a ma már világhírű Groundhog Day – az amerikai Mormota-nap. A leghíresebb „időjós” mormota pedig Punxsutawney-ben (Pennsylvania) él.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.