Ma derül ki, hogy mikor jön a tavasz és meglátja-e a medve az árnyékát

Február 2-át Magyarországon és több európai kulturkörben is a Medve napjának nevezik. A hiedelem szerint ezen a napon a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, és viselkedéséből következtetni lehet arra, milyen hosszú lesz még a tél.

A legismertebb mondás így szól:

Ha a medve február 2-án kijön a barlangjából és meglátja az árnyékát (vagyis napos az idő), megijed és visszabújik - mert hosszú tél várható. Ha nem lát árnyékot (borús az idő), kint marad - mert hamarosan jön a tavasz.

Ez a megfigyelés a napfény és a légköri viszonyok alapján próbálta megjósolni az évszakok alakulását.

A Medve nap egybeesik a keresztény ünneppel, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjával. Ezen a napon a templomokban gyertyát szenteltek, amelyet a hiedelem szerint védelmező erővel ruháztak fel. A megszentelt gyertyát vihar, betegség vagy veszély idején gyújtották meg.

Az egyházi és a népi hagyomány idővel összekapcsolódott, és együtt vált a február eleji időjóslás fontos részévé.

Milyen időjárásra számíthatunk a következő napokban?

Az idei előrejelzések szerint Magyarországon a hét eleje még télies marad, hóval és fagypont körüli hőmérsékletekkel, különösen az északi és középső régiókban. A hét közepétől azonban fokozatos enyhülés várható, a nappali csúcsok országszerte 5-10 °C köré emelkedhetnek, és egyre több napsütéses időszak is előfordulhat. Ez azt jelzi, hogy bár a tél még nem adta fel teljesen, a Medve nap „jóslata” szerint a tavasz közeledik: a következő hét során már érezhetőek lesznek az évszakváltás első jelei.

Külföldön más állatok jósolják meg a tavasz kezdetét

A Medve nap nem csak Magyarországon ismert. Több országban is létezik hasonló hagyomány:

  • Német területeken borzhoz vagy sündisznóhoz kötötték a jóslást
  • Észak-Amerikában ebből alakult ki a híres Groundhog Day (Mormota-nap), amikor a mormota árnyékából következtetnek a tél hosszára

Amikor a 18-19. században sok német telepes költözött Észak-Amerikába (főleg Pennsylvaniába), magukkal vitték ezt a február eleji időjósló hagyományt is. Az új környezetben azonban nem ugyanazok az állatok éltek nagy számban, ezért a szerepet egy helyi faj, a mormota (groundhog) vette át.

Így alakult ki a ma már világhírű Groundhog Day – az amerikai Mormota-nap. A leghíresebb „időjós” mormota pedig Punxsutawney-ben (Pennsylvania) él.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.