Február 2-át Magyarországon és több európai kulturkörben is a Medve napjának nevezik. A hiedelem szerint ezen a napon a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, és viselkedéséből következtetni lehet arra, milyen hosszú lesz még a tél.
A legismertebb mondás így szól:
Ha a medve február 2-án kijön a barlangjából és meglátja az árnyékát (vagyis napos az idő), megijed és visszabújik - mert hosszú tél várható. Ha nem lát árnyékot (borús az idő), kint marad - mert hamarosan jön a tavasz.
Ez a megfigyelés a napfény és a légköri viszonyok alapján próbálta megjósolni az évszakok alakulását.
A Medve nap egybeesik a keresztény ünneppel, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjával. Ezen a napon a templomokban gyertyát szenteltek, amelyet a hiedelem szerint védelmező erővel ruháztak fel. A megszentelt gyertyát vihar, betegség vagy veszély idején gyújtották meg.
Az egyházi és a népi hagyomány idővel összekapcsolódott, és együtt vált a február eleji időjóslás fontos részévé.
Az idei előrejelzések szerint Magyarországon a hét eleje még télies marad, hóval és fagypont körüli hőmérsékletekkel, különösen az északi és középső régiókban. A hét közepétől azonban fokozatos enyhülés várható, a nappali csúcsok országszerte 5-10 °C köré emelkedhetnek, és egyre több napsütéses időszak is előfordulhat. Ez azt jelzi, hogy bár a tél még nem adta fel teljesen, a Medve nap „jóslata” szerint a tavasz közeledik: a következő hét során már érezhetőek lesznek az évszakváltás első jelei.
A Fővárosi Állat- és Növénykert nemcsak kisgyermekes családok és iskolai csoportok kedvelt célpontja, hanem a felsőoktatásban is fontos szerepet tölt be. Egyetemisták és főiskolások itt végezhetik szakmai gyakorlatukat, kutatásaikat, vagy készíthetik el szakdolgozatukat.
A Medve nap nem csak Magyarországon ismert. Több országban is létezik hasonló hagyomány:
Német területeken borzhoz vagy sündisznóhoz kötötték a jóslást
Észak-Amerikában ebből alakult ki a híres Groundhog Day (Mormota-nap), amikor a mormota árnyékából következtetnek a tél hosszára
Amikor a 18-19. században sok német telepes költözött Észak-Amerikába (főleg Pennsylvaniába), magukkal vitték ezt a február eleji időjósló hagyományt is. Az új környezetben azonban nem ugyanazok az állatok éltek nagy számban, ezért a szerepet egy helyi faj, a mormota (groundhog) vette át.
Így alakult ki a ma már világhírű Groundhog Day – az amerikai Mormota-nap. A leghíresebb „időjós” mormota pedig Punxsutawney-ben (Pennsylvania) él.
„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
77,72 vagy éppenséggel 100 pont - ennyi pontot kellett legalább elérniük a szóbelihez azoknak a hatodikosoknak, akik az alábbi top100-as budapesti elitgimnáziumok valamelyikébe szeretnének bekerülni.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A plusz juttatást április 10-ig utalják el a pedagógusoknak.
Azok a hatodikosok, akik a központi írásbelin legalább 86 pontot értek el, azok mentesülnek a szóbeli alól az Apáczaiban 2026-ban.
Az ideiglenes lista hatvanadik helyéről is be lehet jutni egy 28 fős osztályba. Mutatjuk, hogyan.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
Balatoni Katalin a hétvégén arról beszélt, hogy ma már nem elég az 5 perces torna. Mint mondta, látják a magyar társadalom egészségi állapotát, és azt, hogy minden negyedik gyerek elhízott.
