Az ország minden egyeteméről fogad szakdolgozókat a Fővárosi Állatkert

A Fővárosi Állat- és Növénykert nemcsak kisgyermekes családok és iskolai csoportok kedvelt célpontja, hanem a felsőoktatásban is fontos szerepet tölt be. Egyetemisták és főiskolások itt végezhetik szakmai gyakorlatukat, kutatásaikat, vagy készíthetik el szakdolgozatukat.

Az Állatkert legszorosabb kapcsolata az Állatorvostudományi Egyetemmel (ÁTE) van. A 2015-ben létrejött megállapodás szerint az ÁTE Állatkerti Állategészségügyi Tanszéke az Állatkert területén működik kihelyezett tanszékként. Ennek köszönhetően a jövő állatorvosai a gyakorlatban, különleges állatok között sajátíthatják el a szakma fortélyait.

„Talán nincs is olyan magyar egyetem vagy főiskola, ahonnan ne fogadtunk volna már hallgatókat” – hangsúlyozza az Állatkert szakmai csapata.

Az állatkert munkatársai konzulensek és vizsabizottsági tagok is lehetnek

Évente több tucat hallgató tölti szakmai gyakorlatát az Állatkertben: megfigyeléseket végeznek, kutatásokat folytatnak, vagy szakdolgozatot írnak. A biológia, állategészség, környezetvédelem és művészetek hallgatói egyaránt inspiráló környezetre találnak a város szívében fekvő természeti oázisban. „A munkatársak nemcsak a terepen segítik a diákokat, hanem előadóként, konzulensként és vizsgabizottsági tagként is jelen vannak” – olvasható a Fővárosi Állatkert Facebook posztjában.

Szúnyogokat tenyésztenek, hogy aztán szabadon engedjék őket

A Fővárosi Állatkert nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismert. Külföldi hallgatók és gyakornokok érkeznek, hogy megismerjék a modern állatkerti állattartás és természetvédelem módszereit. A nemzetközi együttműködések révén a budapesti intézmény globális tudásmegosztó központként is működik.

 

Fővárosi Állat- és Növénykert

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.