Egy lány, aki nem babázott, hanem sakkozott – és ezzel megváltoztatta a sportág történetét. Polgár Zsuzsa új önéletrajzi könyve a budapesti szerény kezdetektől a sakkvilág csúcsáig vezető utat meséli el.
Ma mutatták be a Lázadó királynő című önéletrajzi könyvet, amelyben Polgár Zsuzsa, a világ egyik legismertebb sakkozónője mesél gyerekkoráról, küzdelmeiről és világraszóló sikereiről. A Gabo Kiadócsoport gondozásában kiadott kötet bemutatja a négy világbajnoki címmel, öt sakkolimpiai arannyal és számos szakmai elismeréssel rendelkező sportoló pályafutását és életútját (MTI).
„A sakk engem elvarázsolt, nem megnyomorított”
Polgár Zsuzsa felelevenítette gyerekkorát is: négyévesen édesapja avatta be a sakk világába, majd kisdobosként már úttörő olimpiát nyert. Bár környezete gyakran értetlenkedett:
Miért sakkozik egy kislány, miért nem babázik?”
A sakk engem elvarázsolt, ez csodálatos világ” – mondta a könyvbemutatón.
Az önéletrajz nem csupán egy sportpályafutás krónikája, hanem annak története is, hogyan törte át Polgár a legmakacsabb akadályokat. Szó esik benne a női sportolók diszkriminációjáról, az antiszemitizmusról és a kommunista rendszer korlátairól is.
Büszke vagyok arra, hogy én tapostam ki az utat húgaimnak és a következő generációknak” – fogalmazott.
Polgár szerint bár sokat változott a világ – ma már nők is lehetnek nagymesterek –, a sakk világában még mindig számos nehézséggel kell szembenézniük a nőknek. Saját életútja azonban bizonyíték arra, hogy kitartással és hittel lehetséges áttörni a legnagyobb akadályokat is.
A nőknek megmutattam, hogy képesek vagyunk ugyanolyan teljesítményekre, mint a férfiak” – tette hozzá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
