Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egy lány, aki nem babázott, hanem sakkozott – és ezzel megváltoztatta a sportág történetét. Polgár Zsuzsa új önéletrajzi könyve a budapesti szerény kezdetektől a sakkvilág csúcsáig vezető utat meséli el.
Ma mutatták be a Lázadó királynő című önéletrajzi könyvet, amelyben Polgár Zsuzsa, a világ egyik legismertebb sakkozónője mesél gyerekkoráról, küzdelmeiről és világraszóló sikereiről. A Gabo Kiadócsoport gondozásában kiadott kötet bemutatja a négy világbajnoki címmel, öt sakkolimpiai arannyal és számos szakmai elismeréssel rendelkező sportoló pályafutását és életútját (MTI).
„A sakk engem elvarázsolt, nem megnyomorított”
Polgár Zsuzsa felelevenítette gyerekkorát is: négyévesen édesapja avatta be a sakk világába, majd kisdobosként már úttörő olimpiát nyert. Bár környezete gyakran értetlenkedett:
Miért sakkozik egy kislány, miért nem babázik?”
A sakk engem elvarázsolt, ez csodálatos világ” – mondta a könyvbemutatón.

Az önéletrajz nem csupán egy sportpályafutás krónikája, hanem annak története is, hogyan törte át Polgár a legmakacsabb akadályokat. Szó esik benne a női sportolók diszkriminációjáról, az antiszemitizmusról és a kommunista rendszer korlátairól is.
Büszke vagyok arra, hogy én tapostam ki az utat húgaimnak és a következő generációknak” – fogalmazott.
Polgár szerint bár sokat változott a világ – ma már nők is lehetnek nagymesterek –, a sakk világában még mindig számos nehézséggel kell szembenézniük a nőknek. Saját életútja azonban bizonyíték arra, hogy kitartással és hittel lehetséges áttörni a legnagyobb akadályokat is.
A nőknek megmutattam, hogy képesek vagyunk ugyanolyan teljesítményekre, mint a férfiak” – tette hozzá.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.