Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egy lány, aki nem babázott, hanem sakkozott – és ezzel megváltoztatta a sportág történetét. Polgár Zsuzsa új önéletrajzi könyve a budapesti szerény kezdetektől a sakkvilág csúcsáig vezető utat meséli el.
Ma mutatták be a Lázadó királynő című önéletrajzi könyvet, amelyben Polgár Zsuzsa, a világ egyik legismertebb sakkozónője mesél gyerekkoráról, küzdelmeiről és világraszóló sikereiről. A Gabo Kiadócsoport gondozásában kiadott kötet bemutatja a négy világbajnoki címmel, öt sakkolimpiai arannyal és számos szakmai elismeréssel rendelkező sportoló pályafutását és életútját (MTI).
„A sakk engem elvarázsolt, nem megnyomorított”
Polgár Zsuzsa felelevenítette gyerekkorát is: négyévesen édesapja avatta be a sakk világába, majd kisdobosként már úttörő olimpiát nyert. Bár környezete gyakran értetlenkedett:
Miért sakkozik egy kislány, miért nem babázik?”
A sakk engem elvarázsolt, ez csodálatos világ” – mondta a könyvbemutatón.

Az önéletrajz nem csupán egy sportpályafutás krónikája, hanem annak története is, hogyan törte át Polgár a legmakacsabb akadályokat. Szó esik benne a női sportolók diszkriminációjáról, az antiszemitizmusról és a kommunista rendszer korlátairól is.
Büszke vagyok arra, hogy én tapostam ki az utat húgaimnak és a következő generációknak” – fogalmazott.
Polgár szerint bár sokat változott a világ – ma már nők is lehetnek nagymesterek –, a sakk világában még mindig számos nehézséggel kell szembenézniük a nőknek. Saját életútja azonban bizonyíték arra, hogy kitartással és hittel lehetséges áttörni a legnagyobb akadályokat is.
A nőknek megmutattam, hogy képesek vagyunk ugyanolyan teljesítményekre, mint a férfiak” – tette hozzá.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.