Az iskolán kívüli sportolás a lányok karrierjét is elősegítheti

Az Egyesült Királyságban végzett friss kutatás szerint az iskolán kívüli sportot űző lányok 50%-kal nagyobb eséllyel jutnak magas szintű munkahelyekre később az életben.

Egy friss angliai kutatás eredményeiről számolt be a The Guardian, amely rámutatott, hogy azok a nők, akik gyerekként részt vettek szabadidős sportokban, sokkal nagyobb eséllyel jutnak vezető szakmai pozíciókba.

Több mint száz iskolában épülhet mászófal a 2025/2026-os tanévben

Ezt az előnyt a sport által fejlesztett ellen állóképesség, önbizalom és alkalmazkodóképesség adja, ugyanis a sportoló nők közel egyharmaddal valószínűbben kezelik jól a stresszt és térnek vissza nehéz időszakok után, valamint ötöddel nagyobb eséllyel próbálnak ki új dolgokat.

Azonban a felmérésből az is kiderült, hogy a lányoknak gyakran kevesebb esélyük van sportolni, mint a fiúknak. Az összegyűjtött adatok alapján a 11–18 éves fiúk átlagosan 1,4 órával többet sportolnak hetente, ami évente 52 futballmérkőzésnek felel meg. A lányok közel egyharmada (29%) szerint a fiúk csapatai előnyt élveznek a pályák és létesítmények foglalásánál, ami sok lányt már 11 éves korára elidegenít a sporttól.

WHO: kiugróan magas a tinilányok aránya, akik egyedül érzik magukat

A jelentés megjegyzi, hogy a fiúk 1,5-szer nagyobb valószínűséggel vesznek részt csapatsportokban, míg a lányok inkább fitneszórákra vagy egyéni edzésre járnak, ami miatt nem kapják meg a vezetői és csapatmunkára vonatkozó készségek fejlesztésének előnyeit. A kvalitatív kutatás szerint sok felnőtt nő bánja, hogy abbahagyta a csapatsportokat.

A kutatás arra is kitért, hogy sok lány ellenséges környezetbe kerül a sportolás során: az 11–18 évesek egyharmada szexista megjegyzéseket tapasztalt sportolás közben, 15–18 éveseknél ez 42%-ra nőtt, és az 11–18 évesek közel negyede (24%) kapott már szexuális jellegű megjegyzéseket.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.