Nobel-díjasok, feltalálók, zsenik – több mint ötven magyar tudós életét és munkásságát mutatja be a „Marslakók” kiállítás Budapesten.
A magyar tudományos élet legnagyobb alakjainak állít emléket a Vörösmarty téren megnyílt Marslakók: Magyar tudósok és Nobel-díjasok című kiállítás. A tárlat elnevezését Szilárd Leó szavai ihlették, aki az Egyesült Államokba emigrált magyar tudósokat „marslakóknak” nevezte – egyrészt különös gondolkodásmódjuk, másrészt az „érthetetlen” magyar nyelvük miatt.
A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleménye szerint a kiállításon több mint ötven tudós életútja és munkássága jelenik meg. Köztük van Wigner Jenő, Szent-Györgyi Albert, Zsigmondy Richárd, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is. A bemutatott személyek a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a közgazdaságtan, de még az autóipar és a feltalálói tevékenység világából is érkeztek.
„Az itt felvonultatott kivételes magyar elmék közös vonása, hogy munkájukkal mindannyian komoly hatást gyakoroltak környezetükre és a világra” – fogalmazott Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a megnyitón.
A vándorkiállítás szeptember 28-ig tekinthető meg Budapesten, a Vörösmarty téren, ezt követően pedig más hazai, európai és amerikai helyszínekre is ellátogat.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
