„Marslakók” a Vörösmarty téren – vándorkiállítás nyílt a világhírű magyar tudósokról

Nobel-díjasok, feltalálók, zsenik – több mint ötven magyar tudós életét és munkásságát mutatja be a „Marslakók” kiállítás Budapesten.

  • Rodler Lili

A magyar tudományos élet legnagyobb alakjainak állít emléket a Vörösmarty téren megnyílt Marslakók: Magyar tudósok és Nobel-díjasok című kiállítás. A tárlat elnevezését Szilárd Leó szavai ihlették, aki az Egyesült Államokba emigrált magyar tudósokat „marslakóknak” nevezte – egyrészt különös gondolkodásmódjuk, másrészt az „érthetetlen” magyar nyelvük miatt.

Híres női tudósok

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleménye szerint a kiállításon több mint ötven tudós életútja és munkássága jelenik meg. Köztük van Wigner Jenő, Szent-Györgyi Albert, Zsigmondy Richárd, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is. A bemutatott személyek a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a közgazdaságtan, de még az autóipar és a feltalálói tevékenység világából is érkeztek.

„Az itt felvonultatott kivételes magyar elmék közös vonása, hogy munkájukkal mindannyian komoly hatást gyakoroltak környezetükre és a világra” – fogalmazott Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a megnyitón.

A vándorkiállítás szeptember 28-ig tekinthető meg Budapesten, a Vörösmarty téren, ezt követően pedig más hazai, európai és amerikai helyszínekre is ellátogat.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.