„Marslakók” a Vörösmarty téren – vándorkiállítás nyílt a világhírű magyar tudósokról

Nobel-díjasok, feltalálók, zsenik – több mint ötven magyar tudós életét és munkásságát mutatja be a „Marslakók” kiállítás Budapesten.

  • Rodler Lili

A magyar tudományos élet legnagyobb alakjainak állít emléket a Vörösmarty téren megnyílt Marslakók: Magyar tudósok és Nobel-díjasok című kiállítás. A tárlat elnevezését Szilárd Leó szavai ihlették, aki az Egyesült Államokba emigrált magyar tudósokat „marslakóknak” nevezte – egyrészt különös gondolkodásmódjuk, másrészt az „érthetetlen” magyar nyelvük miatt.

Híres női tudósok

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleménye szerint a kiállításon több mint ötven tudós életútja és munkássága jelenik meg. Köztük van Wigner Jenő, Szent-Györgyi Albert, Zsigmondy Richárd, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is. A bemutatott személyek a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a közgazdaságtan, de még az autóipar és a feltalálói tevékenység világából is érkeztek.

„Az itt felvonultatott kivételes magyar elmék közös vonása, hogy munkájukkal mindannyian komoly hatást gyakoroltak környezetükre és a világra” – fogalmazott Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a megnyitón.

A vándorkiállítás szeptember 28-ig tekinthető meg Budapesten, a Vörösmarty téren, ezt követően pedig más hazai, európai és amerikai helyszínekre is ellátogat.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.