Elképzelhető, hogy ezeket az új fajokat a kihalás fenyegeti.
Öt korábban ismeretlen halfajt fedezett fel egy magyar kutató, Nagy Béla a Kongói Demokratikus Köztársaság területén – írja a 24.hu. Frissen publikált tanulmányából kiderül, hogy a tudomány számára teljesen új fajok mindegyike a fogasponty-alakúak (Cyprinodontiformes) rendjébe tartozik, és feltehetőleg a kihalás fenyegeti őket.
Az újonnan leírt fajok a Nothobranchius iridescens, N. katemomandai, N. marmoreus, N. dubieensis, valamint Lacustricola gemma neveket kapták. Testük hossza valahol 2-4,3 centiméter közé esik, és a hímek testét – ahogy az sok esetben előfordul – színes pikkelyek borítják, különféle mintázatban.
A nagy szökés – megléptek a futtatójukból a frankfurti állatkert orángutánjai
Ahogy az az állatvilágban gyakori, a nőstények ennél sokkal visszafogottabb külsővel rendelkeznek, így óvva magukat a rájuk vadászó ragadozóktól.
Az öt faj mindegyike a Kongói Demokratikus Köztársaság dél-keleti részén őshonos, ahol főként a szezonálisan megjelenő, mocsaras, vizes élőhelyeken, ártéri tócsákban fordulnak elő – derül ki a tanulmányból. Ebből kifolyólag egynyári életmódot folytatnak, ami annyit jelent, hogy: „a csapadékos évszakokban gyorsan fejlődnek ki és szaporodnak, lerakott tojásaik pedig a száraz évszakban nyugalmi állapotban maradnak, hogy a következő esőzéskor kikelhessenek.”
Mivel kis területre korlátozódnak, Nagy Béla szerint mindegyiküket fenyegetettnek kell tekinteni, két faj esetében a veszélyeztetett, a másik háromnál pedig a sebezhető természetvédelmi besorolást javasolta – fejtette ki a hírportál.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
