Öt, korábban ismeretlen halfajt fedezett fel egy magyar kutató

Elképzelhető, hogy ezeket az új fajokat a kihalás fenyegeti.

  • Rodler Lili

Öt korábban ismeretlen halfajt fedezett fel egy magyar kutató, Nagy Béla a Kongói Demokratikus Köztársaság területén – írja a 24.hu. Frissen publikált tanulmányából kiderül, hogy a tudomány számára teljesen új fajok mindegyike a fogasponty-alakúak (Cyprinodontiformes) rendjébe tartozik, és feltehetőleg a kihalás fenyegeti őket.

Ausztráliai pintyektől a palettás doktorhalig – több mint 120 féle állatfaj él egy Mosonmagyaróvári gimnáziumban

Az újonnan leírt fajok a Nothobranchius iridescensN. katemomandaiN. marmoreusN. dubieensis, valamint Lacustricola gemma neveket kapták. Testük hossza valahol 2-4,3 centiméter közé esik, és a hímek testét – ahogy az sok esetben előfordul – színes pikkelyek borítják, különféle mintázatban.

 

Nothobranchius iridescens
B. Nagy / A. Kalumba
Nothobranchius marmoreus
B. Nagy
Nothobranchius katemomandai
B. Nagy / B. Katemo Manda
Nothobranchius dubieensis
B. Nagy / A. Kalumba
Lacustricola gemma
B. Nagy / B. Katemo Manda

A nagy szökés – megléptek a futtatójukból a frankfurti állatkert orángutánjai

Ahogy az az állatvilágban gyakori, a nőstények ennél sokkal visszafogottabb külsővel rendelkeznek, így óvva magukat a rájuk vadászó ragadozóktól.

Az öt faj mindegyike a Kongói Demokratikus Köztársaság dél-keleti részén őshonos, ahol főként a szezonálisan megjelenő, mocsaras, vizes élőhelyeken, ártéri tócsákban fordulnak elő – derül ki a tanulmányból. Ebből kifolyólag egynyári életmódot folytatnak, ami annyit jelent, hogy: „a csapadékos évszakokban gyorsan fejlődnek ki és szaporodnak, lerakott tojásaik pedig a száraz évszakban nyugalmi állapotban maradnak, hogy a következő esőzéskor kikelhessenek.”

Mivel kis területre korlátozódnak, Nagy Béla szerint mindegyiküket fenyegetettnek kell tekinteni, két faj esetében a veszélyeztetett, a másik háromnál pedig a sebezhető természetvédelmi besorolást javasolta – fejtette ki a hírportál.

 

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.