Öt, korábban ismeretlen halfajt fedezett fel egy magyar kutató

Elképzelhető, hogy ezeket az új fajokat a kihalás fenyegeti.

  • Rodler Lili

Öt korábban ismeretlen halfajt fedezett fel egy magyar kutató, Nagy Béla a Kongói Demokratikus Köztársaság területén – írja a 24.hu. Frissen publikált tanulmányából kiderül, hogy a tudomány számára teljesen új fajok mindegyike a fogasponty-alakúak (Cyprinodontiformes) rendjébe tartozik, és feltehetőleg a kihalás fenyegeti őket.

Ausztráliai pintyektől a palettás doktorhalig – több mint 120 féle állatfaj él egy Mosonmagyaróvári gimnáziumban

Az újonnan leírt fajok a Nothobranchius iridescensN. katemomandaiN. marmoreusN. dubieensis, valamint Lacustricola gemma neveket kapták. Testük hossza valahol 2-4,3 centiméter közé esik, és a hímek testét – ahogy az sok esetben előfordul – színes pikkelyek borítják, különféle mintázatban.

 

Nothobranchius iridescens
B. Nagy / A. Kalumba
Nothobranchius marmoreus
B. Nagy
Nothobranchius katemomandai
B. Nagy / B. Katemo Manda
Nothobranchius dubieensis
B. Nagy / A. Kalumba
Lacustricola gemma
B. Nagy / B. Katemo Manda

A nagy szökés – megléptek a futtatójukból a frankfurti állatkert orángutánjai

Ahogy az az állatvilágban gyakori, a nőstények ennél sokkal visszafogottabb külsővel rendelkeznek, így óvva magukat a rájuk vadászó ragadozóktól.

Az öt faj mindegyike a Kongói Demokratikus Köztársaság dél-keleti részén őshonos, ahol főként a szezonálisan megjelenő, mocsaras, vizes élőhelyeken, ártéri tócsákban fordulnak elő – derül ki a tanulmányból. Ebből kifolyólag egynyári életmódot folytatnak, ami annyit jelent, hogy: „a csapadékos évszakokban gyorsan fejlődnek ki és szaporodnak, lerakott tojásaik pedig a száraz évszakban nyugalmi állapotban maradnak, hogy a következő esőzéskor kikelhessenek.”

Mivel kis területre korlátozódnak, Nagy Béla szerint mindegyiküket fenyegetettnek kell tekinteni, két faj esetében a veszélyeztetett, a másik háromnál pedig a sebezhető természetvédelmi besorolást javasolta – fejtette ki a hírportál.

 

 

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.