A látogatókat evakuálták, amíg az állatok vissza nem mentek a majomházba.
Június 17-én kedden elszabadult négy orángután a frankfurti állatkertben – írta meg a Frankfurter Rundschau. A látogatókat azonnal evakuálták, az állatok és a sáját védelmük érdekében is, ugyanis nem veszélytelen állatfaj.
A szökésükben nagy segítséget jelentett a Borgori-erdőnek nevezett kültéri futtatójuk zárjának meghibásodása. Így könnyedén meg tudták ők is látogatni a szomszédjukban lévő lakótársaikat.
Az állatkerti dolgozók bezártak minden kaput és a kasszákat is. Nagyjából egy órányi barangolás után azonban az orángutánok visszamentek a saját kifutójukba. Ehhez viszont az is kellett, hogy a gondozóik egyesével a nevükön szólítva hívogassák őket.
A hírportál szerint a 6 orángutánból valószínűleg a 4 négy tinédzsernek számító példány döntött az állatkert feltérképezésé mellett, ugyanis a gondozók a felnőtt hímet és nőstényt találték egyedül a kifutóban. A veszély elhárítása után visszaengedték a látogatókat az állatkertbe.
Egyike a veszélyeztetett állatfajoknak
Az orángutánok több alfaja is a legveszélyeztetetteb állatokhoz tartozik világszinten. Sajnos a természetes élőhelyükön történő erdőirtások miatt kritikussá vált a helyzetük, többek között ezért is figyelnek az állatok védelmére fokozottan és igyekeznek szaporítani őket.
A frankfurti állatkertben legutóbb 2018-ban született orángután bébi, nem sokkal később pedig a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertben is született 2020-ban egy baba, Móric. Sajnos ő két évre rá egy vele született betegség miatt elpusztult.
Kifejezetten nagy dolognak számít, ha állatkerti körülmények között sikerül szaporítani veszélyeztetett állatfajokat. Sajnos nem mindig eredményes, mivel rengeteg komplikáció merülhet fel, de folyamatosan próbálkoznak, hogy fenn tudják tartani ezeket a fajokat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
