A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 199. közgyűlésén mutatták be azt a kisfilmet, ami mesterséges intelligencia segítségével régi, ritkán látott fotókat kelt életre - tette közzé az Akadémia.
A film bemutatja, hogyan jött létre az Akadémia egy olyan városban, ahol akkor még alig beszéltek magyarul, és hogyan formálódott az intézmény az elmúlt két évszázad során. Végigkalauzol minket a reformkortól a rendszerváltásig, közben bepillanthatunk az MTA patinás épületébe és a tudományos életet befolyásoló politikai eseményekbe is.
A Magyar Tudományos Akadémia első 200 évének eseményeit összefoglaló film Mácsai Pál színművész narrációjával itt nézhető meg:
„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz.
77,72 vagy éppenséggel 100 pont - ennyi pontot kellett legalább elérniük a szóbelihez azoknak a hatodikosoknak, akik az alábbi top100-as budapesti elitgimnáziumok valamelyikébe szeretnének bekerülni.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
Balatoni Katalin a hétvégén arról beszélt, hogy ma már nem elég az 5 perces torna. Mint mondta, látják a magyar társadalom egészségi állapotát, és azt, hogy minden negyedik gyerek elhízott.