Hét hírei: véget ért a központi írásbeli vizsga, súlyosan csökkentették az állami férőhelyek számát az egyetemeken

Mutatjuk, mi volt a véleménye a diákoknak a központi írásbeli vizsgáról. Összegyűjtöttük a legrosszabbul fizető diplomákat. Hétfőn lejár a határidő a plusz egy év óvoda igénylésére - ezek voltak a hét legfontosabb történései

"Csak látszatra volt olyan, mint a korábbi években" - így látják a magyar központi felvételi feladatsorokat a magyartanárok

51 ezer nyolcadikos, 10 ezer hatodikos és 7 ezer negyedikes diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát január 18-án szombaton. A nyolcadikosok magyar feladatsoráról Kovács Krisztina magyar-történelem szakos tanárral, a Webkurzus felkészítő pedagógusával, a hatodik és negyedik osztályosok magyar feladatsorát pedig Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének képviselője értékelte.

Deltoid, kördiagram és színes labdák – ilyennek látta a matektanár a központi írásbeli feladatsorait

Nagy meglepetés nem volt egyik matek vizsgasorban sem, de a hatodikosoknál és a nyolcadikosoknál néhány feladat megfogalmazása a szaktanár szerint okozhatott némi fejtörést.

"Olyan feladatok voltak, mint a korábbi években, de nehezebbek" - ezt gondolják a nyolcadikosok a központi írásbeli felvételiről

Az Oktatási Hivatal adatai alapján több mint 51 ezer nyolcadikos diák írta meg szombat délelőtt a központi írásbeli felvételi vizsgát magyarból és matematikából. A diákok többsége már délben elhagyta a tantermeket, állításuk szerint túl sok meglepetés nem érte őket, de volt 1-2 trükkös feladat az idei felvételiben.

Felvételi 2025: 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma

Egy év alatt több mint 2000-rel csökkentették az ELTE állami férőhelyeinek számát a 2025-ös felvételin, ezzel párhuzamosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapta pluszban a legtöbb állami ösztöndíjas helyet. Mutatjuk, melyik egyetemen hogyan alakultak az állami ösztöndíjas keretszámok.

Friss adatok, ezekkel az alapszakos diplomákkal lehet a legtöbbet keresni 2025-ben

Drasztikusan csökkent több katonai alapszak esetében a frissen végzettek átlagbére. Hét diplomával is bruttó 700 ezernél magasabb fizetésre számíthatnak a pályakezdők, és továbbra sincs gazdasági szak a top 10-ben. Mutatjuk a top10-es listát.

Középiskolások ingyenes jogosítványa: döcögős a rendszer, több szülő is tanácstalan

Csaknem négy hónappal az online KRESZ-tanfolyamok indulása után kezdődött meg a vizsgaszervezés az iskolákban.

Kötelező beiskolázás: mutatjuk, milyen arányban engedélyezték idén eddig a plusz egy év ovit

Január 20-ig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. A tavaly ilyenkor közölt előzetes statisztikák alapján magasabb volt az automatikus elfogadás aránya, mint idén, de a szakszolgálati vizsgálattól sem kell kétségbe esni.

Bruttó 541 ezer forintra nőtt a legjobban fizető bölcsészdiplomáért járó fizetés összege

Megjelentek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2024-es adatai. Mutatjuk, melyik három bölcsészdiplomával kerestek a legjobban a 2021/22-es tanévben végzettek.

Súlyosan csökkentették az állami férőhelyek számát, az ADF szerint elsorvasztják a felsőoktatási intézményeket

A demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb mértékben csökkentették idén az egyetemeken elérhető állami férőhelyek számát, ami az Akadémia Dolgozók Fóruma szerint súlyos következményeket von majd maga után.

Tombolnak a járványok, a betegek harmada 0-14 éves

A leggyakoribb az influenza, de RSV és Covid-19 is előfordul.

Éhen halni is kevés - ezek a legrosszabbul fizető alapszakos diplomák

Bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek. Mutatjuk, melyik diplomával számíthattok az egyetem után a legalacsonyabb fizetésekre.

Minimumponthatárok: több gimnáziumban is követelmény lett a korábbi tankerületi „ajánlás”

Azt feltételezik, hogy a kormány azt akarja, hogy többen jelentkezzenek a szakképzésekbe.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.