Kötelező beiskolázás: mutatjuk, milyen arányban engedélyezték idén eddig a plusz egy év ovit

Január 20-ig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. A tavaly ilyenkor közölt előzetes statisztikák alapján magasabb volt az automatikus elfogadás aránya, mint idén, de a szakszolgálati vizsgálattól sem kell kétségbe esni.

  • Rodler Lili

A 2025/2026-os tanévre vonatkozó halasztási kérelmeket december 27-től lehetett leadni elektronikusan Ügyfélkapu+, Digitális Állampolgárság Program (DÁP) rendszerén keresztül vagy postai úton az Oktatási Hivatalnak címezve.

A Szülői Hang idei eljárásra vonatkozó statisztikái szerint az eddig leadott kérelmek valamivel kevesebb, mint felénél, a gyerek helyből megkapták a halasztást. Akiket szakszolgálati vizsgálatra küldenek, azoknak is jó esélyük van a plusz egy év ovira. Igaz, az eljárás macerásnak tűnik, de szakszolgálatoknál a gyerekek érdekét tartják szem előtt, és a korábbi évek adatai alapján nagy többségüknek nem kell elkezdenie az elsőt.

Miklós György, a Szülői Hang közösség egyik alapító tagja az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy kedd délig 280-an töltötték ki a kérdőívüket, amiben többek között azt vizsgálták, hogy a halasztási kérelmeket milyen arányban fogadja el vagy utasítja el helyből az Oktatási Hivatal, illetve hány esetben küldi az óvodást szakszolgálathoz.

 

Az ábrán is jól látható, hogy jelenleg a kérelmek 48%-át automatikus elfogadták, és egy kicsivel több 52%-át küldték tovább szakszolgálati vizsgálatra az ovist. Azonnali elutasításról cikkünk írásáig nem volt adat.

Fontos kiemelni, hogy ezek nem végleges adatok. A napokban valószínűleg sokan adják még be a kérelmeiket, és sokan fordulnak még meg a szakszolgálatoknál is. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a tavaly ilyenkor az előzetes felmérésben az arányok fordítva voltak. Akkor a kérelmek 56%-át fogadták el automatikusan és 44 %-ban pedig a szakszolgálati vizsgálat mellett döntött az OH.

Az, hogy a kérelmet milyen arányban küldik tovább a szakszolgálatokhoz, vármegyénként változó. Ezt az alábbi, a Szülői Hang felmérésén alapuló diagram is jól szemlélteti.

 

Facebook

Vannak vármegyék, ahonnan nem érkezett elég adat, hogy reprezentatív eredményt lehessen bemutatni. Az viszont már látszik, hogy Komárom-Esztergom vármegyében eddig rengeteg kérelmet küldtek további kivizsgálásra.

A csatolmányok is fontosak az elbírálásnál

Sok esetben csatolmányfüggő is, hogy kinek hagyják jóvá elsőre a kérelmét. Tapasztalatok alapján – bár a beiskolázással foglalkozó szülői Facebook-csoportban sok ellenpélda is fellelhető – akik a lehető legtöbb dokumentummal alátámasztották, hogy a gyereküknek szükséges lenne még egy év az oviban, azok nagyobb eséllyel kapták meg az automatikus jóváhagyást.

Igaz, a halasztási kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, de erősen ajánlott, hiszen az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.

A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, ami alátámasztja, hogy a gyereknek még egy évig óvodában kellene maradna. Ilyen többek között a

  • pedagógiai szakszolgálat korábbi szakértői véleménye
  • óvodai fejlődési napló vagy írásos vélemény az óvodapedagógustól
  • szakorvosi vagy háziorvosi igazolás

Ezen kívül lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.