Tombolnak a járványok, a betegek harmada 0-14 éves

A leggyakoribb az influenza, de RSV és Covid-19 is előfordul.

  • Székács Linda

"A 2024-es év utolsó jelentett hetéhez képest kisebb az esetszám a légúti betegségek körében, ami gyermekeknél igen valószínűen annak köszönhető, hogy tanítási szünet volt, ezért 2025. január első hetében kisebb esetszámot tapasztalhattunk" - válaszolta az Eduline megkeresésére Dr. Rósa Ágnes, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke.

A tél és a hideg idő tulajdonképpen egyet jelent azzal, hogy különböző járványok, többségében légúti megbetegedések teszik nehezebbé a felnőttek és a gyerekek napjait is, akik az oktatási intézményekben, iskolákban és óvodákban óvatlanul adogatják egymás között a vírusokat és a bacilusokat.

Bár a HGYE-alelnöke szerint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ heti jelentése alapján a járvány egyelőre január első hetében nem volt olyan vészes, mint a 2024-es év végén, influenza, RSV és Covid-19 vírusok is terjednek.

Az ország területén nem egyenletes a megbetegedések eloszlása, a 100 000 lakosból orvoshoz fordulók számában élen jár Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Nógrád vármegye és Budapest, míg Békés, Bács-kiskun, Vas, Baranya és Csongrád-Csanád vármegyében alacsonyabbak az esetszámok.A betegek körülbelül harmada 0-14 éves, ugyanez látható a súlyos akut légúti betegséggel kórházba kerültek között is. Bár a leggyakoribb kórokozó az influenza, a 2 év alatti életkorú, súlyos tünetekkel kórházba kerültek több mint 80%-nál RSV okozta a fertőzést

- mondta az alelnök.

Az influenza leggyakoribb tünetei a hidegrázás, magas láz, fejfájás, rossz közérzet, izom- és ízületi fájdalom, fáradékonyság, torokfájás, száraz köhögés, orrfolyás, orrdugulás és étvágytalanság, de előfordul, hogy hányás és hasmenés is kialakul. Jellemzők lehetnek továbbá a jellegtelen emésztő szervrendszeri, gyomortáji panaszok, és ritkább esetekben kötőhártya-gyulladás is előfordulhat.

Csak indokolt esetben érdemes orvoshoz fordulni

A zárt terek és tömegközlekedési eszközök kifejezetten kedveznek a betegségek terjedésének, ezért a a személyi higiénés előírások betartása jelentősen csökkenti a fertőzés veszélyét a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke szerint. Ilyen például a gyakori kézmosás, a felületek fertőtlenítése, továbbá a megfelelő köhögési, tüsszentési technika, ami nem csak az egyént, de a közösséget is védi, kiváltképp a gyerekek esetében.

Mivel az orvosi rendelő is veszélyforrást jelenthet, a Rósa Ágnes szerint csak indokolt esetben érdemes személyesen orvoshoz fordulni, hiszen az enyhe légúti betegségek tüneti szerekkel otthon gyógyíthatók.

"Bizonytalan esetben érdemes a háziorvossal konzultálni, igénybe véve a telemedicina adta lehetőségeket. A házipatikában mindenképp lenni kell életkornak megfelelő lázcsillapítónak, hányáscsillapítónak, orrcseppnek, hogy a tünetek kezelése meg tudjon kezdődni az orvossal történő konzultációt megelőzően is. Az ágynyugalom, a bő folyadékbevitel mindenképpen segíti a gyógyulást" - javasolja.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.