A leggyakoribb az influenza, de RSV és Covid-19 is előfordul.
"A 2024-es év utolsó jelentett hetéhez képest kisebb az esetszám a légúti betegségek körében, ami gyermekeknél igen valószínűen annak köszönhető, hogy tanítási szünet volt, ezért 2025. január első hetében kisebb esetszámot tapasztalhattunk" - válaszolta az Eduline megkeresésére Dr. Rósa Ágnes, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke.
A tél és a hideg idő tulajdonképpen egyet jelent azzal, hogy különböző járványok, többségében légúti megbetegedések teszik nehezebbé a felnőttek és a gyerekek napjait is, akik az oktatási intézményekben, iskolákban és óvodákban óvatlanul adogatják egymás között a vírusokat és a bacilusokat.
Bár a HGYE-alelnöke szerint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ heti jelentése alapján a járvány egyelőre január első hetében nem volt olyan vészes, mint a 2024-es év végén, influenza, RSV és Covid-19 vírusok is terjednek.
Az ország területén nem egyenletes a megbetegedések eloszlása, a 100 000 lakosból orvoshoz fordulók számában élen jár Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Nógrád vármegye és Budapest, míg Békés, Bács-kiskun, Vas, Baranya és Csongrád-Csanád vármegyében alacsonyabbak az esetszámok.A betegek körülbelül harmada 0-14 éves, ugyanez látható a súlyos akut légúti betegséggel kórházba kerültek között is. Bár a leggyakoribb kórokozó az influenza, a 2 év alatti életkorú, súlyos tünetekkel kórházba kerültek több mint 80%-nál RSV okozta a fertőzést
- mondta az alelnök.
Az influenza leggyakoribb tünetei a hidegrázás, magas láz, fejfájás, rossz közérzet, izom- és ízületi fájdalom, fáradékonyság, torokfájás, száraz köhögés, orrfolyás, orrdugulás és étvágytalanság, de előfordul, hogy hányás és hasmenés is kialakul. Jellemzők lehetnek továbbá a jellegtelen emésztő szervrendszeri, gyomortáji panaszok, és ritkább esetekben kötőhártya-gyulladás is előfordulhat.
Csak indokolt esetben érdemes orvoshoz fordulni
A zárt terek és tömegközlekedési eszközök kifejezetten kedveznek a betegségek terjedésének, ezért a a személyi higiénés előírások betartása jelentősen csökkenti a fertőzés veszélyét a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke szerint. Ilyen például a gyakori kézmosás, a felületek fertőtlenítése, továbbá a megfelelő köhögési, tüsszentési technika, ami nem csak az egyént, de a közösséget is védi, kiváltképp a gyerekek esetében.
Mivel az orvosi rendelő is veszélyforrást jelenthet, a Rósa Ágnes szerint csak indokolt esetben érdemes személyesen orvoshoz fordulni, hiszen az enyhe légúti betegségek tüneti szerekkel otthon gyógyíthatók.
"Bizonytalan esetben érdemes a háziorvossal konzultálni, igénybe véve a telemedicina adta lehetőségeket. A házipatikában mindenképp lenni kell életkornak megfelelő lázcsillapítónak, hányáscsillapítónak, orrcseppnek, hogy a tünetek kezelése meg tudjon kezdődni az orvossal történő konzultációt megelőzően is. Az ágynyugalom, a bő folyadékbevitel mindenképpen segíti a gyógyulást" - javasolja.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
