Középiskolások ingyenes jogosítványa: döcögős a rendszer, több szülő is tanácstalan

Csaknem négy hónappal az online KRESZ-tanfolyamok indulása után kezdődött meg a vizsgaszervezés az iskolákban.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter november elejére ígérte a KRESZ- és egészségügyi vizsgaszervező felület megnyitását, erre végül csak december elején került sor. Ehhez képest a tényleges vizsgaszervezés csak januárban kezdődött el. 2025. január 8-án a Belügyminisztérium adatai szerint 50 KRESZ- és 31 egészségügyi "vizsgameghirdetés volt aktív." - írja a Népszava.

Bár a KRÉTA rendszerében már szeptemberben jelentkezhettek a diákok az online KRESZ-tanfolyamokra, de a tanfolyamok és vizsgák közötti hosszú átfutási idő sokaknak okozott gondot.

Mivel a vizsgákat jelenleg az iskolák szervezik, ez pedig újabb kihívások elé állítja a közoktatási intézményeket. Az általános gyakorlat szerint a vizsgára jelentkezést eddig az autósiskolák intézték, de ebben az esetben az iskolák feladata, hogy „felügyeljék” a tanfolyamot és megszervezzék a vizsgát is.

A helyzetet bonyolítja, hogy az online tanfolyamok elvégzése után a diákok hagyományos vizsgázási lehetőséget is választhatnak, ám ezt saját költségen kell finanszírozniuk, amelyet később visszaigényelhetnek.

Egyre több szülő fordul az autósiskolákhoz azzal a kérdéssel, hogy miért nem tud a gyerek vizsgázni, amikor már elvégezte az online tananyagot

– mondta a lapnak Hoffmann Csaba, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezete (AVOSZ) alelnöke, aki szerint jelenleg nem egyértelmű, hogy a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) rendszere látja-e az iskolai rendszerben végzett tanulókat.

„Valószínű, hogy a KAV addig nem érzékeli őket, amíg nem tettek sikeres KRESZ-vizsgát” – tette hozzá, ami komoly bizonytalanságot szül: a szülők vagy kivárnak, vagy autósiskolához fordulnak.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy ősszel több autósiskola megemelte a gyakorlati órák díját azoknál a diákoknál, akik nem náluk végezték a KRESZ-és az elsősegélytanfolyamot.

A középiskolások ingyenes jogosítványával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.