Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Több autósiskola az ingyenes elméleti középiskolai oktatás miatt kieső összeget így szeretné pótolni.
A gyakorlati óradíjak emelése azokat érinti, akik nem az adott autósiskolánál szerezték meg az elméleti képzésüket, írta meg a Telex.hu. Bár a végzős középiskolások ingyenes jogosítványszerzésről szóló rendelkezésben arra is kitérnek, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást ingyenessé teszik, ez nem történt meg így az „autósiskolai piac átalakulása egyelőre elmarad” - jelezte a lapnak Papp Endre az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szövetsége (AVOSZ) elnökségi tagja.
Az autósiskolák lépése abból a szempontból izgalmas, hogy azok a tanulók, akik az iskolákban szerezték meg ingyenesen az elméleti tudást, végül drágábban szerzik majd meg a jogosítványt, mintha a teljes képzést ugyanabban az autósiskolában végezték volna el.
Papp Endre továbbá azt is kiemelte, hogy beszédes az az összeg, amit a kormány szerint a pénzügyminisztériumnak elő kellene teremtenie ahhoz, hogy a gyakorlati vizsgák ingyenesek legyenek. A honvédség idén mindössze 527, jövőre pedig 832 millió forintot kap a gyakorlati képzés megszervezésére, a szakértő szerint ezek az összegek egyszerűen nem elegendőek több tízezer középiskolás gyakorlati oktatásának a fedezéséhez.
Hogy milyen problémákkal szembesültek még az ingyenes jogosítványszerzés bevezetésénel, arról az Eduline oldalán beszámoltunk. Illetve azt is kiemeltük, hogy mik azok az elemek, amik nem tartoznak bele a „csomagba”.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.