Középiskolások ingyenes jogosítványa: több autósiskolánál is drágább lett a gyakorlati oktatás

Több autósiskola az ingyenes elméleti középiskolai oktatás miatt kieső összeget így szeretné pótolni.

  • Rodler Lili

A gyakorlati óradíjak emelése azokat érinti, akik nem az adott autósiskolánál szerezték meg az elméleti képzésüket, írta meg a Telex.hu. Bár a végzős középiskolások ingyenes jogosítványszerzésről szóló rendelkezésben arra is kitérnek, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást ingyenessé teszik, ez nem történt meg így az „autósiskolai piac átalakulása egyelőre elmarad” - jelezte a lapnak Papp Endre az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szövetsége (AVOSZ) elnökségi tagja.

Az autósiskolák lépése abból a szempontból izgalmas, hogy azok a tanulók, akik az iskolákban szerezték meg ingyenesen az elméleti tudást, végül drágábban szerzik majd meg a jogosítványt, mintha a teljes képzést ugyanabban az autósiskolában végezték volna el.

Papp Endre továbbá azt is kiemelte, hogy beszédes az az összeg, amit a kormány szerint a pénzügyminisztériumnak elő kellene teremtenie ahhoz, hogy a gyakorlati vizsgák ingyenesek legyenek. A honvédség idén mindössze 527, jövőre pedig 832 millió forintot kap a gyakorlati képzés megszervezésére, a szakértő szerint ezek az összegek egyszerűen nem elegendőek több tízezer középiskolás gyakorlati oktatásának a fedezéséhez.

Hogy milyen problémákkal szembesültek még az ingyenes jogosítványszerzés bevezetésénel, arról az Eduline oldalán beszámoltunk. Illetve azt is kiemeltük, hogy mik azok az elemek, amik nem tartoznak bele a „csomagba”.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.