Komoly következményei lehetnek, ha túlterheltté válik a gyerek

Komoly problémát jelenthet a kiégés már a legfiatalabbaknál is. A korai iskolakezdés, társadalmi problémák, és az asszertív kommunikáció hiánya tovább növelheti a szorongást.

  • Tornyos Kata

Hat csoportra lehet osztani a kiégést a gyerekeknél Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakember szerint – írta meg a Szegeder. Az egyik csoport az életkornak nem megfelelő mentális teher, például egy válás, de lehet fizikai is, mint az élsport. Szintén megterhelő lehet a kontrollvesztés, amikor túl sokszor és ok nélkül döntik el a gyerek helyett, hogy mit csináljon. Újabb kategóriát alkotnak az olyan tevékenységek, amelyek csak elveszik az energiát és nem töltik vissza.

Egy másik csoportba tartoznak azok a történések, amelyek mellett a gyereknek nincs ideje magára, és egy újabb csoportot alkotnak az olyan dolgok, amik felemésztik az időt: telített órarendek, különóra, edzés. Az olyan gondok is terhet jelentenek, amivel a gyerek egyedül marad, mert úgy érzi senkivel nem tudja megbeszélni.

„Az is a rendszer hibája, hogy 8-kor kezdődik az iskola, vagy nulladik óra van”

– tette hozzá a gyermekjogász. A szakember Szegeden, a Mentor(h)áló rendezvényén beszélt erről a gyemekjogok világnapja alkalmából tartott előadásán. Szerinte a gyerekekre jelenleg sokkal több figyelem jut, mint régebben, de ennek minősége átalakult. Kevés olyan felnőtt van körülöttük, aki értő figyelemmel meghallgatja az érzéseiket.

Gyurkó Szilvia szerint a gyerekek könnyen túlterheltté válhatnak, ennek pedig számos súlyos következménye lehet:

  • a fizikai és mentális kimerültség,
  • az önbizalomhiány,
  • az alvászavarok,
  • az ingerültség,
  • a megváltozott táplálkozási szokások,
  • az érdektelenség a korábban örömet okozó dolgok iránt,
  • vagy a halogatás.

A kiégés megelőzése

Fontos a kommunikáció: "a gyereknek joga van hozzá, hogy olyan felnőtté váljon, aminek ő született, tehát a döntéseit ne a szülei vágyai határozzák meg" – javasolja, és példának említi az olyan szülőket, akik azért íratják be zongoraórára a gyereküket, mert fiatalkorukban ők maguk is ezt tanulták, vagy pont azért, mert nem volt lehetőségük erre.

Szintén nehézség, hogy megváltozott az átélt krízisek természete is. Korábban hullámzás jellemezte őket, most polikrízisekről, azaz egymásba fonódó krízisekről beszélünk, amelyek folyamatosan és párhuzamosan fennállnak. Ide sorolja Gyurkó a pandémiát, a globális felmelegedést és a demográfiai problémákat. Ez egy általános szorongást válthat ki a gyerekekben.

Gyurkó szerint a gyerekkori kiégésre a megoldás első lépése, hogy a szülők egyáltalán felismerjék a helyzetet. Hangsúlyozza, hogy beszélni kell róla a gyerekkel, aztán megpróbálni közösen változtatni. A legjobb módszernek a testmozgást tartja, de itt határozottan nem a kötelező testnevelés órákra gondol, amelyek szerinte nem működnek elég jól. A szakember szerint az is fontos, hogy a szülők minőségi időt töltsenek együtt a gyerekükkel.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.