Komoly következményei lehetnek, ha túlterheltté válik a gyerek

Komoly problémát jelenthet a kiégés már a legfiatalabbaknál is. A korai iskolakezdés, társadalmi problémák, és az asszertív kommunikáció hiánya tovább növelheti a szorongást.

  • Tornyos Kata

Hat csoportra lehet osztani a kiégést a gyerekeknél Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakember szerint – írta meg a Szegeder. Az egyik csoport az életkornak nem megfelelő mentális teher, például egy válás, de lehet fizikai is, mint az élsport. Szintén megterhelő lehet a kontrollvesztés, amikor túl sokszor és ok nélkül döntik el a gyerek helyett, hogy mit csináljon. Újabb kategóriát alkotnak az olyan tevékenységek, amelyek csak elveszik az energiát és nem töltik vissza.

Egy másik csoportba tartoznak azok a történések, amelyek mellett a gyereknek nincs ideje magára, és egy újabb csoportot alkotnak az olyan dolgok, amik felemésztik az időt: telített órarendek, különóra, edzés. Az olyan gondok is terhet jelentenek, amivel a gyerek egyedül marad, mert úgy érzi senkivel nem tudja megbeszélni.

„Az is a rendszer hibája, hogy 8-kor kezdődik az iskola, vagy nulladik óra van”

– tette hozzá a gyermekjogász. A szakember Szegeden, a Mentor(h)áló rendezvényén beszélt erről a gyemekjogok világnapja alkalmából tartott előadásán. Szerinte a gyerekekre jelenleg sokkal több figyelem jut, mint régebben, de ennek minősége átalakult. Kevés olyan felnőtt van körülöttük, aki értő figyelemmel meghallgatja az érzéseiket.

Gyurkó Szilvia szerint a gyerekek könnyen túlterheltté válhatnak, ennek pedig számos súlyos következménye lehet:

  • a fizikai és mentális kimerültség,
  • az önbizalomhiány,
  • az alvászavarok,
  • az ingerültség,
  • a megváltozott táplálkozási szokások,
  • az érdektelenség a korábban örömet okozó dolgok iránt,
  • vagy a halogatás.

A kiégés megelőzése

Fontos a kommunikáció: "a gyereknek joga van hozzá, hogy olyan felnőtté váljon, aminek ő született, tehát a döntéseit ne a szülei vágyai határozzák meg" – javasolja, és példának említi az olyan szülőket, akik azért íratják be zongoraórára a gyereküket, mert fiatalkorukban ők maguk is ezt tanulták, vagy pont azért, mert nem volt lehetőségük erre.

Szintén nehézség, hogy megváltozott az átélt krízisek természete is. Korábban hullámzás jellemezte őket, most polikrízisekről, azaz egymásba fonódó krízisekről beszélünk, amelyek folyamatosan és párhuzamosan fennállnak. Ide sorolja Gyurkó a pandémiát, a globális felmelegedést és a demográfiai problémákat. Ez egy általános szorongást válthat ki a gyerekekben.

Gyurkó szerint a gyerekkori kiégésre a megoldás első lépése, hogy a szülők egyáltalán felismerjék a helyzetet. Hangsúlyozza, hogy beszélni kell róla a gyerekkel, aztán megpróbálni közösen változtatni. A legjobb módszernek a testmozgást tartja, de itt határozottan nem a kötelező testnevelés órákra gondol, amelyek szerinte nem működnek elég jól. A szakember szerint az is fontos, hogy a szülők minőségi időt töltsenek együtt a gyerekükkel.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.