Rácsai Dávid, norvégnyelv-tanár szerintem az online oktatással egy mérföldkőhöz értünk el az oktatásban: ettől a ponttól kezdve egyre több és több oktatóplatform lesz világszerte, és hiszem, hogy az egyetemi oktatások nagy része már csak online lesz elérhető. A nyelvi képzésekre ez különösen igaz. Mert praktikusabb, olcsóbb és sokkal jobban igazodik a modern életvitelhez, mint az offline oktatás - a szinte mindenhol elérhető internetkapcsolat, az okostelefonok és a "mindent most rögtön" elv miatt.

Számomra nagyon felszabadító a gondolat, hogy nem kell nyelvórákra járnom, a saját tempómban tanulhatom a nyelveket bárhol, bármikor, és ehhez nincs más dolgom, csak használni az internetet. Arról nem is beszélve, hogy nem kevés pénzt takarítok meg.  Első ránézésre talán nehéznek tűnhet, hiszen nem tudjuk, hogy hogyan is álljunk neki az online tanulásnak - mondta Rácsai Dávid, hozzátéve: Ha találunk egy kurzust, ami végigvisz a folyamaton, akkor szerencsénk van, és jóval könnyebb a dolgunk, hiszen ugyanazt kapjuk, mint ha elmennénk egy nyelvtanárhoz, csak gyorsabb, átgondoltabb, strukúráltabb és olcsóbb. Az online kurzusokban nincs üresjárat, csak tömény nyelvtanulás. Nincsenek diáktársak, akikhez alkalmazkodni kell, nincsen mellébeszélés.

Mit tehetünk, ha nem találunk ideális nyelvi kurzust?

Ha nem találunk nyelvi kurzust az adott nyelven, akkor használjuk az interneten fellelhető nyelvkönyveket, és haladjunk aszerint. Ha találtunk egy kurzust, akkor a következő, amit tennünk kell, csupán annyi, hogy eldöntjük, minden egyes nap használjuk a kurzust, magunkért. Sokaknál a motiváció hiányában rejlik a probléma, és nyelvtanárnál keresik erre a megoldást, pedig csak a gondolkodást kell átprogramozni kicsit - javasolta Rácsai Dávid.

Úgy gondolom, hogy azok, akiknek problémájuk van a nyelvtanulással, csak a kitartást nem mondhatják magukénak. Mindig nyugodtan, elemezve kell nyelvet tanulni, addig csépelni a szavakat és mondatokat, míg meg nem értjük (van, akinek gyorsabb a folyamat, van, akinek lassabb) - mondta a nyelvtanár, hozzátéve: ha valamit nem értünk, nézzük addig a mondatot, míg fel nem fedezzük benne a mintát. Vagy csak egyszerűen írjuk be a problémánkat a Google-be (még egyetemen is sokszor a Google-ről tanultam). A logika mindig ott van a mondatban, és jóval egyszerűbb, mint egy matekképlet.

Mit lehet/kell még tenni emellett?

Rácsai Dávid szerint a leghatásosabb módszer szerintem a megfelelő mennyiségű input: ez azt jelenti, hogy lényegében egy mesterséges nyelvi buborék létrehozásával a lehető legtöbbször találkozzunk a nyelvvel. Hallgassunk séta, házimunka, munka, fürdés, utazás közben a célnyelven podcasteket, rádiót (az interneten fellelhető anyagok száma lényegében végtelen), beszéljünk, írjunk a célnyelven, olvassunk cikkeket, könyvet a célnyelven, nézzünk filmeket, videókat a célnyelven, a kifejezéseket írjuk le, memorizáljuk és rendszeresen ismételjük! Gyakoroljuk, használjuk a nyelvet, ne csak tanuljuk!  Az ismétlés az alapja mindennek. Az agy szelektálja azt, amit nem használunk. Minél többször, több helyen kapaszkodik meg az agyban az adott kifejezés, annál könnyebben tudjuk azt előkotorni éles szituációban - részletezte a nyelvtanár.

A nyelvtanulás egy hosszú folyamat, amihez kitartás kell, amit viszont motivációval fenn lehet tartani. Ezek nélkül soha nem fog menni, legyen bármilyen jó is a módszerünk. Ha nem tanulunk nyelvet minden nap legalább 20 percig, akkor nagyon nehézkes lesz. Lebegjen mindig a cél a szemünk előtt, képzeljük el, ahogy vidáman és könnyedén beszélgetünk norvégul a munkatársainkkal, partnerünkkel. Ez ad egy löketet, hogy ma is leüljünk és tanuljunk - tette hozzá Rácsai Dávid.

Nem mindenkinek működik ugyanúgy a memóriája, ezt egyenként ki kell tapasztalni, hogy mi az a módszer a memorizálásra, ami a legjobban működik. Van olyan, aki meglátja a szót egyszer, és emlékszik rá, van, akinek többször kell ezt megnézni, és ismételni az előző nap tanultakat, akár egy héten át folyamatosan. Van olyan, aki vizuális típus és a szavakat színnel párosítva tanulja meg - mondta Rácsai Dávid, hozzátéve: van olyan módszer is, mikor a szó hangi alakjára vonatkoztatható hasonlatot hozunk be a képbe, és úgy jegyezzük meg a szót.  Pl.: bjørn - medve. Ez a szó kicsit olyan, mintha dörmögnénk - a medve dörmög -, és kész is az út a szó jelentéséhez. Rengeteg szónál eljátszhatjuk ezt. Mindenképpen mondjuk ki hangosan a szavakat, kifejezéseket, amikor tanulunk. Előbb-utóbb meg fog ragadni - tanácsolta a nyelvtanár.

A teljes cikk a hvg.hu Brandchannel rovatában olvasható el.