28 nyelvből szerezhettek nyelvizsgát online

Megkapták a kijelölt nyelvvizsgaközpontok az akkreditációt az online nyelvvizsgákhoz.

  • Eduline/MTI

Négy nyelvvizsgaközpontnál 28 nyelvből szervezhető online nyelvvizsga - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteken az MTI-vel. A tárca közleménye szerint az előírt feltételeknek megfelelő nyelvvizsgaközpontok mindegyike megkapta az akkreditációt az online formában szervezhető nyelvvizsgáztatáshoz.

A két hete megjelent kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idején az arra alkalmas vizsgaközpontok online módon is szervezhetnek nyelvvizsgát annak érdekében, hogy a rendkívüli körülmények között is biztosított legyen ez a lehetőség még akár az egyetemi, főiskolai felvételihez számító többletpontok miatt is.

Bár akkor még azt írták a lehetőség első körben - a legszélesebb kört kiszolgálva - várhatóan angol és német nyelvből lesz elérhető, ez három nyelvvizsgaközpontnál így is lett, azonban az ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft. további 26 nyelvből biztosít lehetőséget a vizsgázásra. A lehetőségekről bővebben az OH oldalán tájékozódhattok.

Így változnak a nyelvvizsga többletpontok szabályai idén

A koronavírus miatt az általános felsőoktatási felvételi eljárást is érinti néhány intézkedés, amiről döntött a kormány. Ilyen a nyelvvizsgák pontszámítása is - mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.