szerző:
Eduline
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Átalakítják a szakgimnáziumi képzést, sok diákot veszélyeztet lemorzsolódás, nem minden felsőoktatási képzésre vonatkozik majd a 2020-as felvételi szigor - ezek voltak a hét legfontosabb oktatási hírei.

Megakadályozták meg a tanárok sztrájkját, bírósághoz fordul a PDSZ

Négy tankerületben leállították a pedagógusok pénteki szolidaritási sztrájkját, pedig ezekkel a tankerületekkel megállapodtak a még elégséges szolgáltatásokról, vagyis a sztrájk jogszerű lett volna – mondta az Eduline-nak Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, hozzátéve: a szakszervezet bírósághoz fordul. A cikket itt olvashatjátok el.

Rengeteg diákot veszélyeztet lemorzsolódás, a szakközépiskolákban a legnagyobb a baj

Minden harmadik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – derül ki az Oktatási Hivatal friss, a 2018/2019-es tanév első félévére vonatkozó adataiból. A cikket itt olvashatjátok el.

Itt a kiskapu? Nem minden képzésre vonatkozik a 2020-as felvételi szigor

Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől? A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Kötelező alapvizsga nyolcadikos diákoknak: többek között ezt javasolja az MNB

Általános iskolai alapvizsga bevezetését javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében az is szerepel, hogy a nyolcadik évfolyam végi vizsga a középiskolai felvételit is kiválthatná. Az MNB ugyanakkor azt is jónak tartaná, ha a középiskolai felvételin a matematikán kívül legalább egy természettudományos tárgy vagy az informatika kötelező lenne. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Ismét elmaradt a nyelvvizsgarekord: mi lesz, ha jön a felvételi szigor?

Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban – derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól. A cikket itt olvashatjátok el.

Átalakítják a szakgimnáziumi képzést, ötéves technikumban tanulhatnak majd a diákok

Osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére fejleszti tovább a kormány a szakképzést Magyarországon; a Szakképzés 4.0 stratégia szerint a szakgimnáziumokat majd ötéves technikumok váltják fel, a szakképző iskolában minden diák ösztöndíjat kap, a duális képzésben pedig munkajövedelmet kaphatnak a fiatalok - ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a szakmai szervezetekkel együttműködésben készült stratégia fontosabb elemeit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten. A cikket itt olvashatjátok el.

30 ezer forintos béremelést kaphatnak a pedagógusok - még nincs kormánydöntés

A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy harminc százalékkal emelné az oktatási államtitkárság a pedagógusok bérét 2020-tól. Bódis József oktatási államtitkár a Karc FM-nek egyelőre csak annyit tudott megerősíteni, hogy két számjegyű, attraktív béremelést szeretnének jövőre. Mint mondta, a pedagógus-életpályamodell bevezetése az előző választási ciklusban nagy előrelépés volt, de ennek a megújítására van szükség. Ehhez kapcsolódóan bérrendezésre is szükség van, hiszen óriási a nyomás, minden szektorban bérnövekedés tapasztalható. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az RTL Híradóval azt közölte: az emelésről még nem tárgyalt a kormány, nincs döntés róla. A cikket itt olvashatjátok el.

Generációs ütközések: így dolgozik együtt az X, az Y és a Z

Az iroda egyik sarkában Messenger-megbeszélést folytat az egyetemről néhány hónapja kikerült munkatárs, két asztallal arrébb az egyik legrégebbi, több évtizede a cégnél dolgozó kolléga a beszámolóján dolgozik a Z generáció számára meglepő eszközökkel: papírral és tollal. A munkahelyi csapat fele szívesebben dolgozik otthonról, a másik fele nap mint nap megjelenik az irodában reggel kilenckor. Mit lehet kezdeni az ehhez hasonló generációs különbségekkel a munkahelyeken? Szakemberekkel beszélgettünk. A cikket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!