Bár az évismétlés általában bukást jelent, ez az elsősök esetében nem egészen így néz ki.
Míg korábban, a 1993-as köznevelési törvény alapján – az volt a szabály, hogy az első három évfolyamon csak akkor kellett évet ismételni, ha a diák sokat hiányzott, és emiatt nem tudta teljesíteni a követelményeket. Ha viszont rendesen járt iskolába, nem lehetett megbuktatni – kivéve, ha a szülő kifejezetten kérte az ismétlést.
A 2011-ben megjelent törvénymódosítás óta azonban az az eljárásrend, hogy az első osztályosoknál legfeljebb egyszer a szülő kérvényezheti az évismétlést, viszont a felsőbb évfolyamoknál már az iskola jogkörébe tartozik a döntés, hogy évet kell-e ismételnie a tanulónak. Kivéve a kilencedik évfolyamon, mert egy alkalommal ott is kérvényezhetik a szülők az ismétlést.
Első osztályban az évismétlés inkább tekinthető egyfajta előkészítő évnek, amely segíthet a gyereknek abban, hogy magabiztosabban és biztosabb alapokkal folytathassa iskolai tanulmányait.
A KSH Népszavának küldött adataiból 20205-ben kiderül, hogy a 2025/2026-os tanévben 4,5 százalék az évfolyamismétlők aránya az első osztályosok körében. Tavaly 95 476 diák kezdte meg az első osztályt, közülük az évismétlők száma pedig 4284 fő volt.
Ez enyhe emelkedés az előző tanévi 4,2 százalékhoz képest, de még elmarad a 2022/2023-as tanév 5,2 százalékos arányától. Más évfolyamokon jóval ritkább az évismétlés: például nyolcadikban mindössze 0,7, hetedikben pedig 1,9 százalék. Ehhez képest az elsősök 4–5 százalékos aránya kifejezetten magasnak számít.
Már legalább 5 ezer kisgyereknek kellett megismételni az első osztályt a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer miatt, írja sajtóközleményében a Szülői Hang. Az évismétlések azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, az éretlenül iskolába kerülő gyermekek száma ennek sokszorosa lehet, ők folyamatos kudarcnak vannak kitéve, esélyeik jelentősen rosszabbak.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
