Ki kérhet évismétlést egy első osztályos diáknak?

Bár az évismétlés általában bukást jelent, ez az elsősök esetében nem egészen így néz ki.

Míg korábban, a 1993-as köznevelési törvény alapján – az volt a szabály, hogy az első három évfolyamon csak akkor kellett évet ismételni, ha a diák sokat hiányzott, és emiatt nem tudta teljesíteni a követelményeket. Ha viszont rendesen járt iskolába, nem lehetett megbuktatni – kivéve, ha a szülő kifejezetten kérte az ismétlést.

A 2011-ben megjelent törvénymódosítás óta azonban az az eljárásrend, hogy az első osztályosoknál legfeljebb egyszer a szülő kérvényezheti az évismétlést, viszont a felsőbb évfolyamoknál már az iskola jogkörébe tartozik a döntés, hogy évet kell-e ismételnie a tanulónak. Kivéve a kilencedik évfolyamon, mert egy alkalommal ott is kérvényezhetik a szülők az ismétlést.

Az első osztály megismétlése hivatalosan nem minősül bukásnak

Első osztályban az évismétlés inkább tekinthető egyfajta előkészítő évnek, amely segíthet a gyereknek abban, hogy magabiztosabban és biztosabb alapokkal folytathassa iskolai tanulmányait.

A KSH Népszavának küldött adataiból 20205-ben kiderül, hogy a 2025/2026-os tanévben 4,5 százalék az évfolyamismétlők aránya az első osztályosok körében. Tavaly 95 476 diák kezdte meg az első osztályt, közülük az évismétlők száma pedig 4284 fő volt.

Ez enyhe emelkedés az előző tanévi 4,2 százalékhoz képest, de még elmarad a 2022/2023-as tanév 5,2 százalékos arányától. Más évfolyamokon jóval ritkább az évismétlés: például nyolcadikban mindössze 0,7, hetedikben pedig 1,9 százalék. Ehhez képest az elsősök 4–5 százalékos aránya kifejezetten magasnak számít.

„Ezt a rendszert csak a kormányzati spórolás indokolja” – rekordokat dönt az első osztályt ismétlők száma

Már legalább 5 ezer kisgyereknek kellett megismételni az első osztályt a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer miatt, írja sajtóközleményében a Szülői Hang. Az évismétlések azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, az éretlenül iskolába kerülő gyermekek száma ennek sokszorosa lehet, ők folyamatos kudarcnak vannak kitéve, esélyeik jelentősen rosszabbak.

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.