Bár az évismétlés általában bukást jelent, ez az elsősök esetében nem egészen így néz ki.
Míg korábban, a 1993-as köznevelési törvény alapján – az volt a szabály, hogy az első három évfolyamon csak akkor kellett évet ismételni, ha a diák sokat hiányzott, és emiatt nem tudta teljesíteni a követelményeket. Ha viszont rendesen járt iskolába, nem lehetett megbuktatni – kivéve, ha a szülő kifejezetten kérte az ismétlést.
A 2011-ben megjelent törvénymódosítás óta azonban az az eljárásrend, hogy az első osztályosoknál legfeljebb egyszer a szülő kérvényezheti az évismétlést, viszont a felsőbb évfolyamoknál már az iskola jogkörébe tartozik a döntés, hogy évet kell-e ismételnie a tanulónak. Kivéve a kilencedik évfolyamon, mert egy alkalommal ott is kérvényezhetik a szülők az ismétlést.
Első osztályban az évismétlés inkább tekinthető egyfajta előkészítő évnek, amely segíthet a gyereknek abban, hogy magabiztosabban és biztosabb alapokkal folytathassa iskolai tanulmányait.
A KSH Népszavának küldött adataiból 20205-ben kiderül, hogy a 2025/2026-os tanévben 4,5 százalék az évfolyamismétlők aránya az első osztályosok körében. Tavaly 95 476 diák kezdte meg az első osztályt, közülük az évismétlők száma pedig 4284 fő volt.
Ez enyhe emelkedés az előző tanévi 4,2 százalékhoz képest, de még elmarad a 2022/2023-as tanév 5,2 százalékos arányától. Más évfolyamokon jóval ritkább az évismétlés: például nyolcadikban mindössze 0,7, hetedikben pedig 1,9 százalék. Ehhez képest az elsősök 4–5 százalékos aránya kifejezetten magasnak számít.
Már legalább 5 ezer kisgyereknek kellett megismételni az első osztályt a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer miatt, írja sajtóközleményében a Szülői Hang. Az évismétlések azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, az éretlenül iskolába kerülő gyermekek száma ennek sokszorosa lehet, ők folyamatos kudarcnak vannak kitéve, esélyeik jelentősen rosszabbak.
