Egyébként a 2024/2025-ös tanévre vonatkozó “Helyzetkép 2024 - Nevelés és oktatás” címen nemrég megjelent adatközlésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem tette közzé az évismétlőkre vonatkozó adatokat, azokat külön megkeresésre osztotta meg a Népszavával.
A KSH Népszavának küldött adataiból kiderül, hogy a mostani tanévben 4,5 százalék az évfolyamismétlők aránya az első osztályosok körében. Idén 95 476 diák jár első osztályba, közülük az évismétlők száma 4284 fő
A számok alapján egy enyhébb emelkedés látszik a tavalyi tanév elsős évismétlőihez képest. Akkor az évfolyamismétlők aránya 4,2 százalék volt, összesen 4088 fő. Az idei százalékos arány viszont még mindig nem olyan magas, mint a 2022/2023-as tanévben volt, amikor 5,2 százaléka az elsősöknek volt évismétlő, és az azt megelőző tanévben is, 4,6 százalék járta újra az évfolyamot.
A KSH adataiból viszont az is létszik, hogy „az évfolyamismétlők aránya a többi általános iskolai évfolyamon minden említett tanévben jóval alacsonyabb volt. Idén a legkisebb arányban (0,7 százalék) a nyolcadik osztályosok, a második legnagyobb arányban (1,9 százalék) pedig a hetedik évfolyamosok között voltak évismétlők” – fogalmazta meg a Népszava.
Ezekhez mérten a 4-5 százalékos arány már kifejezetten magasnak számít.
Bár az évismétlés általában bukást jelent, ez az elsősök esetében nem egészen így néz ki. A Nemzeti Köznevelési Törvény értelmében „az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az első évfolyam megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt követelményeket sikeresen teljesítette.” Erre akkor lehet szükség, ha a szülők és a pedagógusok is úgy látják, hogy a tanuló nem sajátította el azokat az alapokat, amiket az első osztályban kell.
Erre egyébként abban az esetben kerülhet sor, ha az iskolát kezdő hatéves gyerek még nincs azon az érettségi szinten, amire szükség lenne a tanulmányai elkezdéséhez. Régen a szülő és az óvodapedagógus közösen határozták meg, hogy ebből az okból kifolyólag maradhasson a gyerek még egy évet az óvodában, de 2020-ban szigorítottak ezen a rendszeren és bevezették, hogy külön kérelmezni kelljen az iskolakezdés halasztását.
„A KSH adatai szerint a szigorítások bevezetése előtti tanévben a hatéves korosztálynak még a 63,7 százaléka járt óvodába, ami a 2020/2021-es tanévre 53,3 százalékra, a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra esett vissza. A hatévesek akkori számához viszonyítva ez több mint 10 ezer fős csökkenést jelentett” – foglalta össze a Népszava.
A következő tanévekben már kicsivel több hatéves maradt az óvodában. Ami azzal is magyarázható, hogy a szülők megismerték az új eljárásrendet és több iskolahalasztási kérelem érkezett az Oktatási Hivatal-hoz.
A szülőkkel vagyunk, nem ellenük – erre lehet számítani a plusz egy év ovi szakszolgálati vizsgálatán
A mostani, 2024/2025-ös tanévben a hatéves korosztály 56 százaléka jár óvodába. A KSH adatai szerint, a szigorítások előtti időszakhoz viszonyítva, ez még mindig 4-5 ezerrel kevesebb gyereket jelent.
„Ha egy hatéves gyerek éretlenül kerül be az iskolába, annak súlyos következményei lehetnek, tanulási és magatartási zavarok is kialakulhatnak nála” – emelte ki a hírportál.
A KSH adatbázisában erre is van mérés, amely szerint a 2024/2025-ös tanévben a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma tovább emelkedett. Korábban megírtuk, hogy a létszámuk az általános iskolákban meghaladja a 65 ezret. Ez a szám a 2023/2024-es tanévben mintegy 62 ezer volt.
Az SNI leggyakoribb oka (az esetek 69 százalékában) a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavar.
