Nagyjából 4300 általános iskolás kezdte az idei tanévben újból az első osztályt.
Egyébként a 2024/2025-ös tanévre vonatkozó “Helyzetkép 2024 - Nevelés és oktatás” címen nemrég megjelent adatközlésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem tette közzé az évismétlőkre vonatkozó adatokat, azokat külön megkeresésre osztotta meg a Népszavával.
A KSH Népszavának küldött adataiból kiderül, hogy a mostani tanévben 4,5 százalék az évfolyamismétlők aránya az első osztályosok körében. Idén 95 476 diák jár első osztályba, közülük az évismétlők száma 4284 fő
A számok alapján egy enyhébb emelkedés látszik a tavalyi tanév elsős évismétlőihez képest. Akkor az évfolyamismétlők aránya 4,2 százalék volt, összesen 4088 fő. Az idei százalékos arány viszont még mindig nem olyan magas, mint a 2022/2023-as tanévben volt, amikor 5,2 százaléka az elsősöknek volt évismétlő, és az azt megelőző tanévben is, 4,6 százalék járta újra az évfolyamot.
A KSH adataiból viszont az is létszik, hogy „az évfolyamismétlők aránya a többi általános iskolai évfolyamon minden említett tanévben jóval alacsonyabb volt. Idén a legkisebb arányban (0,7 százalék) a nyolcadik osztályosok, a második legnagyobb arányban (1,9 százalék) pedig a hetedik évfolyamosok között voltak évismétlők” – fogalmazta meg a Népszava.
Ezekhez mérten a 4-5 százalékos arány már kifejezetten magasnak számít.
Bár az évismétlés általában bukást jelent, ez az elsősök esetében nem egészen így néz ki. A Nemzeti Köznevelési Törvény értelmében „az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az első évfolyam megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt követelményeket sikeresen teljesítette.” Erre akkor lehet szükség, ha a szülők és a pedagógusok is úgy látják, hogy a tanuló nem sajátította el azokat az alapokat, amiket az első osztályban kell.
Erre egyébként abban az esetben kerülhet sor, ha az iskolát kezdő hatéves gyerek még nincs azon az érettségi szinten, amire szükség lenne a tanulmányai elkezdéséhez. Régen a szülő és az óvodapedagógus közösen határozták meg, hogy ebből az okból kifolyólag maradhasson a gyerek még egy évet az óvodában, de 2020-ban szigorítottak ezen a rendszeren és bevezették, hogy külön kérelmezni kelljen az iskolakezdés halasztását.
„A KSH adatai szerint a szigorítások bevezetése előtti tanévben a hatéves korosztálynak még a 63,7 százaléka járt óvodába, ami a 2020/2021-es tanévre 53,3 százalékra, a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra esett vissza. A hatévesek akkori számához viszonyítva ez több mint 10 ezer fős csökkenést jelentett” – foglalta össze a Népszava.
A következő tanévekben már kicsivel több hatéves maradt az óvodában. Ami azzal is magyarázható, hogy a szülők megismerték az új eljárásrendet és több iskolahalasztási kérelem érkezett az Oktatási Hivatal-hoz.
A mostani, 2024/2025-ös tanévben a hatéves korosztály 56 százaléka jár óvodába. A KSH adatai szerint, a szigorítások előtti időszakhoz viszonyítva, ez még mindig 4-5 ezerrel kevesebb gyereket jelent.
„Ha egy hatéves gyerek éretlenül kerül be az iskolába, annak súlyos következményei lehetnek, tanulási és magatartási zavarok is kialakulhatnak nála” – emelte ki a hírportál.
A KSH adatbázisában erre is van mérés, amely szerint a 2024/2025-ös tanévben a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma tovább emelkedett. Korábban megírtuk, hogy a létszámuk az általános iskolákban meghaladja a 65 ezret. Ez a szám a 2023/2024-es tanévben mintegy 62 ezer volt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
