Érdemes lenne bevezetni a nyolcadik évfolyam végén egy, az addigi tanulmányokat lezáró, elsősorban az elsajátított készségeket és a tanultak gyakorlati alkalmazását mérő alapvizsgát – többek között ezt javasolja 330 pontos versenyképességi programjában a Magyar Nemzeti Bank. A dokumentum összeállítói szerint egy ilyen alapvizsga bevezetése – a lengyel tapasztalatok alapján – hozzájárulna ahhoz, hogy javuljanak a 15 éves diákok PISA-tesztjeinek eredményei, „illetve hogy a diákok már a jelenleginél hamarabb szembesüljenek valós vizsgakörülményekkel”.

A javaslat arra is kitér, az általános iskolai alapvizsga kiválthatná a középiskolai felvételit is. Ha ez a javaslat megvalósulna, az egyben a középiskolai felvételi kötelezővé tételét is jelentené (a jelenlegi szabályozás szerint a szakközépiskolákban nem tartanak felvételi vizsgát, de a szakgimnáziumok és a gimnáziumok is dönthetnek úgy, hogy csak az általános iskolai jegyeket veszik figyelembe a jelentkezők rangsorolásakor) . Ez az ötlet nem először kerül elő, Palkovics László még oktatási államtitkárként, 2017-ben beszélt arról, hogy felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, akkor 2019-es bevezetésről volt szó, ez azonban eddig nem valósult meg.

Kötelező természettudományos tárgy a felvételin?

A Magyar Nemzeti Banknak nem ez az egyetlen javaslata, amely a középiskolai felvételit érintené, azt is írják: a közoktatásban törekedni kellene arra, hogy a diákok megszeressék a természettudományos tárgyakat, így nyitottabbá váljanak az ilyen irányú továbbtanulásra. Éppen ezért a középiskolai felvételin érdemes lenne a matematikán kívül legalább az informatikát vagy egy természettudományos tárgyat is kötelezővé tenni. Célszerűnek tartanák azt is, ha a középiskolai felvételi vizsgákat már számítógép segítségével írnák meg a diákok, úgy látják, ez egyszerűsítené a vizsgáztatás folyamatát is.

Az MNB egy másik ponton is belenyúlna a felvételi folyamatába. „A mélyebb szintű (szaknyelvi) tudás elsajátításának érdekében javasoljuk, hogy minden közoktatási intézménynek legyen lehetősége arra, hogy egyes tantárgyakat idegen nyelven oktasson. Az ilyen típusú tárgyak indítását célszerű lenne engedélyhez kötni, ugyanakkor érdemes lenne extra finanszírozást is biztosítani az ezen a területen aktív intézmények számára. Egy ilyen rendszer kialakításának ugyanakkor feltétele az is, hogy legyen lehetőség az egyes tantárgyakból több nyelven is felvételizni a középiskolákba” – írják.

Megreformálnák a középiskolai oktatást

Az MNB felülvizsgálná a középiskolai – főleg a gimnáziumi – kötelező tananyagot és a fakultációk szerepét. Úgy látják, célszerű lenne növelni a fakultációk szerepét, akár már a 9. évfolyamban alap- és emelt szintű csoportokat kialakítani az egyes osztályokon belül, „azok számára ugyanis, akik egy témakörrel egy középiskolai tantárgyon kívül nem kívánnak foglalkozni, nem célszerű a jelenlegi elméleti alapokon nyugvó tananyag oktatása. Számukra egy sokkal gyakorlatorientáltabb, a téma mindennapi alkalmazási területeire fókuszáló, csak a szükséges alaptudást biztosító oktatás is elégséges. Ezzel szemben azon diákok számára, akik az adott témakörrel szeretnének részletesebben is foglalkozni, szükséges az elméleti megalapozottság, amely ma is jellemzi a tantárgyak egy jelentős részét. E két irány szétválasztása javíthatja az oktatás hatékonyságát (mindenki azt a szintű tudást kapja, amire szüksége van), illetve lehetőséget biztosít a mélyebb tudás megszerzéséhez” - írják.

Hozzáteszik: javasolják a középszintű oktatás minden formájában egy olyan közismereti tantárgy bevezetését, amely - akár több év alatt - kiterjedne legalább az alapvető gazdasági, pénzügyi, társadalmi, jogi és pszichológiai ismeretekre.

A természettudományos tárgyak oktatásába is több színt csempésznének. „Javasoljuk, hogy e tantárgyak oktatásának elején igyekezzenek a tanárok gyakorlati példák és kísérletek segítségével felkelteni a diákok érdeklődését (ebben kifejezetten erős az Egyesült Államok oktatási rendszere), és az elméleti kérdések kapjanak kisebb hangsúlyt ebben az időszakban. Javasoljuk továbbá utazó kísérleti helyszínek kialakítását, amelyek segítségével költséghatékonyan lehet a diákok szélesebb tömegének bemutatni a természettudományos érdekességeket” – sorolják a további javaslatokat.