Elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek – ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet hétfőn tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány.hu-n.
A pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként fogják oktatni a 7-10. évfolyamon – szögezi le a dokumentum, amelyből az is kiderül, arról még nem született döntés, hogy ez önálló tantárgy lesz, vagy a diákok a többi tanórán tanulhatnak majd pénzügyi ismereteket.
A stratégia arra is kitér, hogy a 3-6. évfolyam „tantárgyi tartalmaiban” meg kötelező lesz a pénzügyi nevelés megjelenése, a matematikaórákon pedig növelni kell a „háztartási/pénzügyi” problémákhoz kapcsolódó pénzügyi matematikai feladatok arányát. A pedagógusképzést is érinti a stratégia, a leendő tanároknak és tanítóknak kötelező lesz pénzügyi-gazdasági kurzusokra járniuk.
Kevés helyen oktatnak pénzügyi ismereteket
Pénzügyi ismereteket jelenleg csak a szakgimnáziumokban oktatnak külön tanórákon, kötelező tantárgyként, más iskolákban – elvileg – a közismereti órákon jelenik meg a téma, de az intézmények úgy is dönthetnek, hogy a szabad órakeretből szakítanak ki heti 45 percet a pénzügyi ismeretek tanítására.
Az NGM szerint azonban kevés helyen döntenek így, „az eddigi tapasztalatok alapján csak elszórtan (a diákok 10%-át elérő mértékben) jelent meg az iskolai gyakorlatban a szabadon választható órakeret terhére a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása, melynek fő oka a megfelelő tankönyvek és a képzett tanárok és a képzések hiánya” - írják.
Új tantárgy a szakgimnáziumokban: kötelező lesz a pénzügyi tudatosság elsajátítása
Újabb változás a szakgimnáziumokban. Idén szeptembertől már minden szakgimnázium tantárgyi keretek között nevelheti diákjait pénzügyi tudatosságra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kedden, Budapesten a III. PénzSztár konferencián. Pölöskei Gáborné kifejtette: a Pénziránytű Alapítvány közreműködésével elkészültek a tankönyvek, a kerettanterv, és egy-két intézményben a mostani 9.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
