Elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek – ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet hétfőn tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány.hu-n.
A pénzügyi ismereteket kötelező tartalomként fogják oktatni a 7-10. évfolyamon – szögezi le a dokumentum, amelyből az is kiderül, arról még nem született döntés, hogy ez önálló tantárgy lesz, vagy a diákok a többi tanórán tanulhatnak majd pénzügyi ismereteket.
A stratégia arra is kitér, hogy a 3-6. évfolyam „tantárgyi tartalmaiban” meg kötelező lesz a pénzügyi nevelés megjelenése, a matematikaórákon pedig növelni kell a „háztartási/pénzügyi” problémákhoz kapcsolódó pénzügyi matematikai feladatok arányát. A pedagógusképzést is érinti a stratégia, a leendő tanároknak és tanítóknak kötelező lesz pénzügyi-gazdasági kurzusokra járniuk.
Kevés helyen oktatnak pénzügyi ismereteket
Pénzügyi ismereteket jelenleg csak a szakgimnáziumokban oktatnak külön tanórákon, kötelező tantárgyként, más iskolákban – elvileg – a közismereti órákon jelenik meg a téma, de az intézmények úgy is dönthetnek, hogy a szabad órakeretből szakítanak ki heti 45 percet a pénzügyi ismeretek tanítására.
Az NGM szerint azonban kevés helyen döntenek így, „az eddigi tapasztalatok alapján csak elszórtan (a diákok 10%-át elérő mértékben) jelent meg az iskolai gyakorlatban a szabadon választható órakeret terhére a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása, melynek fő oka a megfelelő tankönyvek és a képzett tanárok és a képzések hiánya” - írják.
Új tantárgy a szakgimnáziumokban: kötelező lesz a pénzügyi tudatosság elsajátítása
Újabb változás a szakgimnáziumokban. Idén szeptembertől már minden szakgimnázium tantárgyi keretek között nevelheti diákjait pénzügyi tudatosságra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kedden, Budapesten a III. PénzSztár konferencián. Pölöskei Gáborné kifejtette: a Pénziránytű Alapítvány közreműködésével elkészültek a tankönyvek, a kerettanterv, és egy-két intézményben a mostani 9.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
