szerző:
Eduline

"A kormányok, legyenek bármilyen színűek, forradalmi változásokban gondolkodnak. De az oktatás forradalommal nem változtatható" - mondta az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának tagja.

©

"Egyszer részt vettem egy előadáson, ahol egy finn szakember arról beszélt, óriási bajba kerültek, amikor a Szovjetunió összeomlott, mert az volt az egyik legnagyobb felvevőpiaca Finnországnak. Azzal szembesültek ’89-ben, hogy a hagyományos iparból és a hagyományos tevékenységekből nem fognak tudni megélni. Készítettek egy átfogó oktatási koncepciót mindenki egyetértésével, pedig ott is harcoltak a pártok egymással. A finn előadó 2010-ben arról beszélt, hogy az a koncepció még mindig érvényes. Tehát az egymást követő kormányok közül egyik sem törölte el" - mondta a 168 Órának Pap László villamosmérnök akadémikus, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának tagja.

Hozzátette: "nálunk ez a libikóka sokat ártott az oktatásnak, ráadásul elriasztotta azokat, akik pedagógusnak álltak volna, vagyis egyre jobban szelektálódtak az oktatók részben a jövedelmek, részben a bizonytalanság miatt. Pedig a jó pedagógus a természettudományi oktatásfejlesztésben nagy dolgokra lehet képes".

"Nálunk tetézi a bajt, hogy a kormányok, legyenek bármilyen színűek, forradalmi változásokban gondolkodnak. De az oktatás forradalommal nem változtatható. Ez hatalmas rendszer, egy, a középkortól kialakult struktúra, amely folyamatosan alakult, de sosem „ugrált”, sohasem változott hirtelen, abból ugyanis csak bajok származnak" - magyarázta.

Az akadémikus szerint szembe kell nézni azzal, hogy volt egy olyan réteg, amelynek kötelezően iskolába kellett ugyan járnia tizennyolc éves koráig, de már nem volt értelme. "Ez ellen nyilván tennünk kell személyre szabott oktatással, befogadó környezettel. De az oktatás tartalma a legfontosabb, mert azt tapasztaljuk, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan csökken a diákok tudásmennyisége" - mondta.

A szülők nem ostobák, látják az állami iskolák állapotát

Heti 35-36 órán át az iskolapadban ülő középiskolások, egyre kevesebbet érő pedagógusbérek, alulfinanszírozott oktatás, fenntarthatatlan iskolarendszer - többek között ezeket sorolták a magyar közoktatás rendszer égető problémái közé a Civitas Intézet oktatási konferenciájának résztvevői. „Egy tizedikes diáknak heti 36 a kötelező óraszáma, pedig nem hiszem, hogy napi 7-8 órán keresztül, az iskolapadban ülve végig tudnak figyelni, ez így biztosan nem hatékony.