Veszélyes lehet a gyógypedagógusok hiánya: levelet írtak Palkovicsnak az egyetemek

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kezdeményezésére egy állásfoglallást juttattak el a köznevelési törvény módosításának szavazása előtt az oktatásért felelő államtitkárságra. A Palkovics László államtitkárnak címzett levelet a kar most nyilvánosságra hozta. Az írást több, gyógypedagógiai képzést folytató egyetem aláírta.

  • Eduline

Ebben többek közt megemlítik, hogy rendkívül rövid idő volt a szakmai egyeztetésre, amire korábban nem volt példa. Az egyetemekre például másfél nap határidővel érkezett le az anyag, ennyi idő lett volna véleményezni azt.

Túry Gergely

A levélből az derül ki, hogy a gyógypedagógusok szerint a törvénymódosítás egyes elemeivel nem lenne baj, ha a környezetüket rendbe tennék. Mint írják, "miközben tudományos szempontból és a nemzetközi gyakorlatot figyelve valóban nem indokolt a két külön kategória – SNI, illetve BTMN – fenntartása, a felmentések kivezetésének pozitív irányú jogalkotói szándéka csak akkor indokolható, ha a rendeletmódosításhoz egy jól összehangolt intézkedéscsomagban azonnal hozzákapcsolódnak azok a proaktív lépések is, melyek a tanulók nehézségeinek megsegítésére irányulnak". Mint ismert, az új törvény szerint már nem kapnak felmentést egyes tárgyak osztályozása alól azok a tanulási zavarral küzdő diákok, akik a kevésbé súlyos, BTMN kategóriába tartoznak.

Nem bukásra van szükségük: nyílt levelet kapott Áder a Taigetosz-törvény miatt

Nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt a Tanítanék Mozgalom és több civil szervezet, hogy ne írja alá a köznevelési törvény módosítását. "A törvénymódosítás rendkívül hátrányosan érinti a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat", ezért a Tanítanék Mozgalom és számos civil szervezet nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a Taigetosz-törvényként elhíresült módosítást.

A gyógypedagógiai képzést folytató egyetemek 7 pontban juttatták el a tárcának a javaslataikat, amik szerintük ahhoz szükségesek, hogy a módosítás valóban hasznos legyen. Ezek nélkül azonban - áll a levélben - "éppen ellenkező, nemkívánatos következmények bekövetkeztét valószínűsíthetjük".

A jövőben az enyhe fogyatékossággal élő diákokat ezentúl nem szükséges gyógypedagógusra bízni. Erről azt írják, hogy a gyógypedagógiai ismeretek hiánya egyes esetekben veszélyforrásként is megjelenhet, például "technikai vagy testnevelési vonatkozásban, a rajz és vizuális kultúra, valamint az ének tantárgyak oktatásában rejlő célzott művészetterápiás fejlesztési lehetőségek pedig elveszhetnek".

Szerintük a gyógypedagógiai hiányt nem azzal kéne enyhíteni, hogy a törvény hígítják fel, inkább a gyógypedagógus-képzést kéne fejleszteni.

Óriási zavar a Taigetosz-törvény körül: a diszlexiás diákokra nem vonatkozik?

Óriási zavar van a köznevelési törvény legutóbbi módosításával. Az oktatási jogok biztosa szerint a sajátos nevelési igényű, például diszgráfiás gyerekekre nem vonatkozik a jogszabály - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.