Hermanosok, Herman-levél, Pilz Olivér, tanárlázadás. A miskolci iskola neve egybeforrt a 2016-os tanárlázadással, mely végül a kormány oktatáspolitikájával szembeni széles, diákokat és szülőket is felölelő tiltakozási mozgalommá vált, melyhez sorban csatlakoztak az iskolák, százezres nagyságrendben támogatták a Herman-levelet. Az oktatás régen került ennyire a figyelembe középpontjába.

Sürgős változtatásokat kívántak elérni, ugyanis napi hiány mutatkozott országos szinten olyan alapvető eszközökben, mint kréta, fénymásolópapír, wc-papír. A pedagógusok bére ugyan ekkor már emelkedett, de a pótlékok eltörlése miatt csak alig érzékelhetően, ráadásul még többet is kellett érte dolgozniuk - írták. A levél emellett kritizálta az önértékelési rendszert, a tanárok adminisztratív terheinek növelését és a központosítást is, kiemelve a Klik tartozásait. De nem csak az anyagiak kerültek terítékre:

Az évenkénti – jobb esetben kétévenkénti – változások biztosan nem diák- és tanárbarátok. Hol a Nemzeti Alaptanterv változik (ami miatt az iskolák kénytelenek egy sor dokumentumukat újraírni, köztük a helyi tanterveket), hol az érettségi követelményrendszer, hol a továbbtanulási lehetőségek köre, de minimum a tankönyv (melyből mi, tanárok nem kapunk ingyenes példányt, így minden tanév azzal kezdődik, hogy meg kell vennünk a munkaeszközeinket). Csoda, hogy ilyen reformdömpingben nem teljesítenek egyes magyar diákok jól a nemzetközi felméréseken?

Az oktatás a kísérleti nyulak terepévé vált, ahol egy diák a tanulmányai során 6-8 reformot is megélhet, ezért az újabbak bevezetésének felfüggesztését követelték, hogy társadalmi egyeztetést követően lehessen csak újabbakat bevezetni.

Egy középiskolás átlagosan heti 35 órát tölt az iskolában, s ezekre fel is kell készülnie. A motivált tanulók elvesztik gyermekkorukat, sokaknál pedig pszichés problémák alakulnak ki. [...] Vegyék ezt segélykiáltásnak, kérjük a felettes szervek és a társadalom támogatását, segítségét!

Azóta érdemben nem csökkent a diákok óraszáma, a heti 5 testnevelés, az erkölcstan és a hittan is maradt a tantervekben, ellenben a szakgimnáziumokban a természettudományos tárgyak száma csökkent. A kormány a tiltakozókkal való közvetlen egyeztetés helyett minden érdemi kérdést a Köznevelési kerekasztalon kívánt megvitatni, még a törvényi kötelezettségét is minimalizálta a pedagógusok sztrájkbizottságával szemben a későbbiekben.