Beadta a derekát a kormány, megkeresték a tiltakozókat

A miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója, Madarász Péter is ott lesz február 9-én a köznevelési kerekasztal alakuló ülésén, ahová Rétvári Bence államtitkár hívta meg - írta az Észak-Magyarország szombaton.

  • eduline/mti
Túry Gergely

Az igazgató a lapnak elmondta: a meghívás a köznevelési kerekasztalhoz mégiscsak azt jelzi, hogy párbeszédet kívánnak folytatni az oktatás irányítói a gyakorló pedagógusokkal, "és ez mindenképpen üdvözlendő."

A cikk kitér arra is, hogy az igazgató és Pilz Olivér a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke a kerekasztal tanácskozása után a parlament oktatási bizottság ülésére is hivatalos, ahol azt szeretnék közölni, amit a szerdai miskolci demonstráción is, hogy "legyen az oktatás nemzeti ügy, a képviselők tegyék félre a pártpolitikai érdekeiket, és tekintsék az oktatást közös ügyüknek".

Kapcsolódó cikkek

Orbán szerint jó irányba indultak el

Már az iskolatitkárok is petícióval álltak elő

Velük tárgyalhat a kormány jövő kedden

Felfüggeszti az emberi erőforrások minisztere által, a pedagógustiltakozások nyomására összehívott köznevelési kerekasztal elleni bojkottot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), s részt vesz a jövő keddi tárgyaláson - közölte Mendrey László, a szakszervezet elnöke a Népszabadsággal és a Népszavával.

A PDSZ országos választmánya hozta meg a döntést péntek délelőtt. A szakszervezet vezetője szerint szoros volt a döntés, mert sokan nem látják biztosítottnak, hogy ez érdemi eredményekkel járó kerekasztal lesz. Elmennek, megnézik, de ha azt tapasztalják, hogy ez újabb terelés, látszatintézkedés, akkor azon nyomban felállunk az asztaltól – mondta, és jelezte, a döntésben ő nem vett részt.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.