Azok a gyerekek és fiatalok, akik olyan családban nőnek fel, ahol a családi étkezéseket a képernyők (tévé, tablet, telefon) uralják, egyértelmű hiányosságokat mutatnak a kommunikációs készségek terén – írja Estrella Montolío Durán, a Barcelonai Egyetem nyelvészprofesszora a The Conversation oldalán. A gyerekek többek között nehezen értelmezik a nonverbális jelzéseket, és félnek a valódi, „szerkesztetlen” beszélgetésektől.

A beszélgetést is meg kell tanulni

A nyelv velünk született képesség, de a beszélgetés kulturálisan elsajátított készség: megtanuljuk, hogyan kell megfelelően becsatlakozni a beszélgetésekbe, barátságos hangnemet fenntartani, és hogyan kell empátiával és határozottsággal megközelíteni a nehéz párbeszédeket.

A családok szerepe döntő a gyerekeik beszélgetési készségeinek fejlesztésében. Egy gyerek örökölhet széles, kifinomult, akár többnyelvű szókincset, miközben a kevésbé szerencsés gyerekek egyszerűbb, korlátozottabb szókincset kapnak. Ugyanez elmondható a mondatalkotásról is: ha a gyerek komplex mondatokkal is találkozik, kifinomultabb gondolkodást fejleszthet ki, miközben mások egyszerű, összefüggéstelen struktúrákat kapnak verbális környezetüktől.

Gondoljunk csak arra, hogy egyes gyerekek nyugodtan beszélgetnek felnőttekkel, miközben másoknak nehezére esik megfelelően reagálni. Egyes fiatalok megtanulják, hogy ne vágjanak mások szavába, és kivárják a sorukat, miközben más gyerekek ezt nem tanulják meg.

A nyelvészprofesszor szerint ideális esetben az iskolák kiegyenlíthetnék a lehetőségeket azáltal, hogy azok a gyerekek, akik otthon egyszerű nyelvi és beszélgetési gyakorlatokkal nőttek fel, gazdagabb és stimulálóbb nyelvi modellekkel kerülnek kapcsolatba. Ez lehetővé teheti számukra, hogy jobban felismerjék és kifejezzék érzelmeiket és érveiket. Persze az esetek csak ritkán ideálisak.

Az vagy, ahogy beszélsz

A nyelv és a beszélgetés terén való képzés – és önképzés – fontos, hiszen a beszélgetési stílusunk döntő hatással van arra, ahogyan mások érzékelnek minket. A beszélgetéseink meghatároznak és formálnak minket, megteremthetik vagy tönkretehetik társadalmi, személyes és szakmai kapcsolatainkat.

Sherry Turkle szociológus a beszélgetésről szóló metaanalízisében így fogalmaz:

Beszélgetéseink minősége közvetlenül kapcsolódik személyes boldogságunkhoz, valamint társadalmi és szakmai sikerünkhöz.

Sokan nem tudják, hogyan kellene kezelni egy kényelmetlen beszélgetést, nehezen tudnak párbeszédet folytatni azokkal, akik különböznek tőlük, és gyakran elfelejtik meghallgatni másokat, amikor beszélnek, pedig ez az empátia és együttműködés alapja.