Az őszi szünet után több mint ezerkétszáz pedagógus nem tért vissza a közoktatásba: ekkor járt le a státusztörvény miatt távozó tanárok felmondási ideje. A PDSZ adatai szerint a legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott, onnan szeptemberben 103 pedagógus mondott fel, január óta viszont összesen 160-an.

Közben sorra érkeztek azok a hírek, hogy egyes iskolákban hogyan próbálják megoldani, vagy éppenséggel leplezni a tanárhiányt. Egy szigetszentmiklósi iskolában például mindent úgy könyveltek ek a KRÉTA rendszerben, mintha az órák szakszerűen lettek volna megtartva, holott a legtöbb esetben azok elmaradtak és csak felügyeletet biztosítottak, egy budapesti gimnáziumban pedig csak délre járnak a gyerekek, a tankerületi vezető pedig az emelt informatika oktatást csak "marketingfogásnak" nevezte.

A magyar közoktatást napját, vagyis november 22-ét a Pedagógusok Szakszervezete a sztrájkkövetelések megújításával ünnepelte. Az alábbi tíz pontban foglalták össze a köznevelésre voatkozó, megújított követeléseiket:

• 1. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza!
• 2. Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára!
• 3. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra legyen!
• 4. 5 elemű bérrendszert vezessenek be!
• 5. Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert!
• 6. Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek!
• 7. Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket!
• 8. A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot!
• 9. Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket:
• a. töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat!
• b. vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket!
• 10. Legyen egységes Oktatási Minisztérium!

Ugyanezen a napon pedig a Belügyminisztérium előtt a diákok flashmobot tartottak és az épület elé mécseseket, plüssmackókat helyeztek, hogy így hívják fel a figyelmet a magyar közoktatás helyzetére és annak "áldozataira". Ezzel egy időben a 7IGEN-es népszavazás folytatásaként az Egységes Diákfront az üres nemzeti konzultációs kérdőívek gyűjtésébe kezdett, a hónap végén pedig tavalyhoz hasonlóan idén is ballagást tartottak az egyházi iskolák pedagógusai, hogy így hívják fel a figyelmet a pályaelhagyás problémájára.

A hónap során egyébként a kirúgott tanárok pere is folytatódott. A Kölcsey kirúgott pedagógusainak ügye Marosi Beatrix, a Karinthy kirúgott tanárainak pere pedig Rábel Krisztina tankerületi vezetők meghallgatásával. A tárgyalások várhatóan februárban, továbbra is perfelvétellel folytatódnak.

Megjelentek a friss HVG-rangsorok

Novemberben megjelent a HVG középiskolai és egyetemi rangsora is.

A középiskolai rangsorban idén a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szerezte meg az első helyet, letaszítva a trónról az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumot, ami a friss rangsorban a harmadik helyen szerepel, a második helyen pedig megőrizte a pozícióját a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium. A tíz legjobb középiskola listáját ide kattintva nézhetitek meg.

Az egyetemi rangsor élére pedig idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem került, ami után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, harmadik helyen pedig a Debreceni Egyetem került.

Erasmus helyett új csereprogram

November 23-án lejárt a határideje az új Erasmus-szerződések megkötésének, ezért a magyar kormány – mivel nem kapott még visszajelzés a bizottságtól a javaslataira – a határidő meghosszabbítását kérte. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár ugyanakkor egy új csereprogram ötletét lengette be, melynek keretein belül nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken, azaz akár ázsiai, akár észak-amerikai egyetemeken is lehetőség lesz a csereprogramok keretében tanulmányokat folytatni az intézmények által kötött nemzetközi megállapodások alapján, a várható ösztöndíj összegét pedig havi 350-500 ezer forintban határozta meg.