A Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjével ellentétben Rábel Krisztina legalább meg tudta indokolni, hogy miért pont Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet rúgta ki a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból.
Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjének meghallgatásával folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak pere a Fővárosi Törvényszéken - számolt be róla a 444.
Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet közel egy éve, 2022. november 30-án bocsátották el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból a polgári engedetlenségi akcióik miatt. A kirúgott pedagógusok formális jogellenesség és az egyenlő bánásmód megsértése, joggal való visszaélés miatt perelték be a tankerületet, jelenleg fejenként 1-1 millió forint sérelemdíjat követelnek.
A tankerület vezetőjét, Rábel Krisztinát eredetileg szerdán hallgatták volna meg, ő azonban nem jelent meg a tárgyaláson, mert állítása szerint nem jutott el hozzá az idézés. Emiatt a pénteki tárgyaláson a bírónő figyelmeztette, hogy "mostantól nem fog beleférni az, hogy valakit idéz, és az nem jelenik meg, ahogy az sem, hogy nem nyújtják be időben a szükséges iratokat," majd Rábelnek arról kellett nyilatkoznia, hogy kinek a döntése volt az említett tanárok kirúgása, és hogy kapott-e utasítást felülről.
A kérdésre válaszolva a tankerületi vezető elmondta, hogy a Külső-Pesti Tankerületben az említett időszak alatt 43 iskolából összesen 13 iskolában volt polgári engedetlenség, aminek időtartama 13 iskola közül 8 iskolában 50 óra alatt volt, két intézméyben viszont 100 óra feletti, a Karinthy gimnáziumban körülbelül 440 óra.
„Ha valahol több mint egyheti kimaradást láttunk, ott már azt gondoltuk, hogy az veszélyezteti a tanítást. Név szerint is figyeltük, hogy ki hol engedetlenkedett, és vonalat kellett húzni, mert félő volt, hogy nem tudunk tanévet zárni. Megnéztük, hogy kik húzzák a számokat, és én azt a vonalat húztam meg, hogy aki 20 órát, tehát körülbelül egy hetet nem dolgozott, ott lépni kell”
- mondta Rábel Krisztina.
„Ha valahol több mint egyheti kimaradást láttunk, ott már azt gondoltuk, hogy az veszélyezteti a tanítást. Név szerint is figyeltük, hogy ki hol engedetlenkedett, és vonalat kellett húzni, mert félő volt, hogy nem tudunk tanévet zárni. Megnéztük, hogy kik húzzák a számokat, és én azt a vonalat húztam meg, hogy aki 20 órát, tehát körülbelül egy hetet nem dolgozott, ott lépni kell” - idézi a 444.
Ezzel szemben a felperesek úgy gondolják, a tankerületi vezető "a tömegbe lőtt," a kirúgásukat követően pedig sokan megfélemlítve érezték magukat és elálltak a polgári engedetlenségtől, de az is előfordult, hogy valaki felmondott, vagy belebetegedett a stresszes helyzetbe.
„24-en voltunk a tanári karból, nem gondoltuk, hogy a tömegbe lőnek, bocsánat a kifejezésért. Az volt a dermesztő, hogy véletlenszerűen rúgtak ki minket, szerintünk nem stimmelnek a tankerületi vezető számai, ami alapján az elbocsátásokról döntött. Nem tudhatta senki, hogy ki lesz a következő, ezzel félemlítették meg a kollégákat”
- mondta Nemes Mária, az egyik érintett pedagógus.
A tárgyalás várhatóan februárban, perfelvétellel folytatódik.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
