November 2-án továbbra is perfelvétellel, ezúttal Marosi Beatrix meghallgatásával folytatódott a Kölcsey kirúgott pedagógusainak munkaügyi pere.
Marosi Beatrix, a Belső-pesti Tankerületi Központ vezetőjének meghallgatásával folytatódott a tavaly szeptemberben kirúgott öt budapesti tanár ügye a bíróságon - számolt be róla a 444.
Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai azt követően indítottak pertársaságot alkotva munkaügyi pert, hogy az említett tankerületi központ vezetője a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022. szeptemberében kirúgta őket.
A tárgyalás korábbi szakaszában a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt pedagógusok egyezséget ajánlottak a tankerületnek, ami szerint a sérelemdíjtól, a kamattól és a perköltség igényétől elállnak, a végkielégítésre és a felmentési díjra ugyanakkor továbbra is igényt tartanak, a visszahelyezésüket pedig egyikük sem kéri, mivel az elbocsátásuk óta mindannyian elhelyezkedtek. Az egyezséget azonban a tankerületi központ annak ellenére is elutasította, hogy Halász Krisztián bíró megjegyezte; „nagyon kérdőjeles ennek a tárgyalásnak a vége” és egyáltalán nem biztos, hogy a tankerület lesz a győztes.
A bíró azon kérdésére, hogy Marosi Bearix ismeri-e a Tanítanék Mozgalmat, a tankerületi vezető igennel felelt, majd a további kérdésekre mégis zavarosan válaszolt, és többek között azt sem tudta világosan megmondani, hogy pontosan miről szóltak a megmozdulások.
"Éppen aktuálisan tiltakoztak valami ellen: pedagógusterheltség, óraszám. Mindig volt valami" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy miért pont az említett öt személyt fosztotta meg az állásától, a tankerületi igazgató azt mondta, hogy megnézték, kik voltak a legtöbb alkalommal és a legmagasabb óraszámban engedetlenek. Ezek alapján
Törley Katalin pedig 9 alkalommal tiltakozott Marosi Beatrix szerint jogszerűtlenül, azt ugyanakkor még a bíró sem értette, hogy ha már egy óra elmulasztása is súlyos kötelezettségszegésnek számít, miért állt meg itt a kirúgott pedagógusok száma.
"Ha egy is súlyos, akkor miért húzott határt valamilyen óraszámnál?A legtöbbet néztük.
De akkor miért nem csak az elsőrendű felperest mentették fel?
Ennyi.
Az ennyi nem válasz. Ez nem egy tévéműsor, normálisan tessék válaszolni. Ne mondja többet!
Nem volt jelentős különbség a felperesek között. A 19 és 17 nincs messze egymástól. Nem rúgunk ki mindenkit a tankerületnél egy engedetlenség után."
- idézi a bíró és Marosi Beatrix párbeszédét a 444.
A bíró azon kérdésére, hogy más intézményekben is hasonló számok alapján bocsátották-e el az embereket, a tankerületi igazgató igennel válaszolt, arra azonban, hogy az adatok megszerezhetők-e a KRÉTÁ-ból azt felelte, hogy nem biztos. Válaszul a bíró felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben kirúgott öt embert, de nem tudja megmondani, hogy milyen szempontok alapján, annak súlyos következményei lehetnek, ezért "jobban jár", ha megszerzi a kért adatokat. Mint kiderült, ezeket közérdekű adatigényléssel már a tanárok ügyvédje is kérte, akkor azonban a tankerülettől azt a választ kapták, hogy nincsenek azok birtokában.
Halász Krisztián bíró szerint a perfelvétel várhatóan decemberben fejeződik be, tanumeghallgatásra pedig a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatóját idézi be. Ezt követően az ígérete szerint gyorsan fog ítélet születni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
