Véget ért a nyári szünet, a pedagógushiány miatt nehezen indult a félév, szeptember 15-én pedig ismét a Karmelitánál ért véget a diákok tüntetése, miközben a státusztörvény alapján írt szerződések is megérkeztek. Ezek voltak 2023 szeptemberének legfontosabb történései.
A nyugodtabb nyári hónapok után a 2023/24-es tanév első napja, szeptember elseje tanévnyitó demonstrációval indult az Egységes Diákfront, a Civil Bázis és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szervezésében, de az Országos Közös Akarat keretében több egyéb civil szervezet is csatlakozott hozzájuk.
A rendezvényre tüntetés helyett a rendezők plenáris üléssel készültek, hogy így adjanak teret az oktatásról szóló dialógusoknak és készüljenek a hónap egy későbbi időpontjára szervezett nagyvolumenű, szeptember 15-ére tervezett diáktüntetésére. És bár a kormány folyamatosan azt kommunikálta, hogy zökkenőmentesen indult a tanév, valójában számos iskolában okozott problémát a pedagógushiány, az alkalmatlan iskolaépületek és bizonyos jogszabályi-változások, például az, hogy bizonyos iskolákban minimum 14 fő alatt nem engedélyezték a csoportbontásokat, míg a frissen felújított csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban vizsgálatot indított az oktatási ombudsman, mert Orbán Viktor idézetek kerültek az intézmény falára.
A hónap közepére aztán ismét beindultak a zebraszerdák is, és egyre több pedagógus kapta meg az új, státusztörvény alapján íródott szerződését is, amely szerint januártól megszűnik a pedagógusok háromévente történő előremenetele, és életbe lép a sávos bérezés.
Azok a pedagógusok, akik a szerződésben összefoglalt feltételeket nem fogadták el, szeptember 29-ig jelezhették a felmondásukat.
A demokrácia napján, szeptember 15-én aztán ismét utcára vonultak a diákok, szülők és pedagógusok, amire korábban az Egységes Diákfront Orbán Viktor miniszterelnököt is elhívta.
"Ha nem tudná, az elmúlt egy évben mindent megpróbáltunk, hogy végre meghalljon minket a kormány. Szolidarítottunk, ülősztrájkoltunk, virrasztottunk. Fiatalok és idősek tömegei álltak mellénk. Számos alkalommal gyűltünk össze a Karmelitánál, a Parlament előtt vagy épp a FIDESZ-székháznál. Ha mindez elkerülte volna a figyelmét, adnánk egy kis beszámolót: kétségbeesett a nép, mert félti a jövőjét. Félünk, hogy nem lesz a következő generációknak lehetősége tanulni és fejlődni. Rettegünk, hogy a kritikus gondolkozásnak nem lesz helye ebben az országban. Szorongunk a ránk nehezedő stressztől. Féltjük a pedagógusokat, mert jelenleg sem társadalmi, sem anyagi megbecsülésük nem egyezik azzal, amit megérdemelnének" - írták a neki címzett levelükben.
A tüntetés a Margit-híd budai hídfőjénél indult, ahonnan a tüntetők a Kossuth térre vonultak, hogy csatlakozzanak a Fridays for Future klímatüntetéséhez. A tüntetés után azonban a tömeg a tavaszi eseményekhez hasonlóan ezúttal sem oszlott fel, és a tüntetők egy csoportja a Karmelita felé vette az irányt, ahol ismét rendőri sorfallal találkoztak. A tömeg viszonylag hamar feloszlott.
Petíció az Erasmus-ügy miatt
A nyári szünet után szeptember elején-közepén folytatódtak a tárgyalások Johannes Hahn uniós költségvetési biztossal a magyar Erasmus-támogatásokról. Mivel az ösztöndíjak befagyasztása több mint 182 ezer diákot érint, a Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége közös beadvánnyal fordult az Európai Unióhoz, amiben azt kérték, hogy az unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól, mivel azokat a diákok szenvedik el, a célját viszont az unió nem éri el.
Ezzel nagyjából egy időben a Budapesti Metropolitan Egyetemen tíz oktató - Élő Anita, Ihász Ingrid, Marosi Gergely, Martin József, Pach Ferenc, Szabó Krisztián, Szalay Dániel, Neizer Anita, Jolsvai András és Réti Pál - jelentette be a felmondását, miután az intézmény új, Fidesz-közeli dékánja, Kovács Attila elbocsátotta a Kommunikációtudományi Intézet és az Újságírás Központ vezetőjét, Murai Andrást, valamint rajta kívül még legalább két másik oktatót, Gócza Anita mestertanárt, a HVG újságíróját és Gayer Zoltán főiskolai docenst. Az elbocsátások miatt az említett tíz pedagógus úgy gondolta, a továbbiakban nem garantált az intézményi autonómia és veszélyben a szakmaiság.
Az oktatók távozása utáni napon délben a hallgatók szolidaritási akciót szerveztek a Nagy Lajos Király úti intézménynél. A diákok fekete ruhába öltözve gyújtottak gyertyákat az elveszített oktatóikért.
