14 fő alatt nem engedik a csoportbontást, szándékosan értelmezhetik félre az erre vonatkozó jogszabályt a tankerületek

Van olyan iskola, ahol végzősöket a kilencedikesekkel együtt tanítják, hogy meglegyen a minimum 14 fős minimumlétszám. Pedig a köznevelési törvény ezen pontja az óvodai csoportokra vonatkozik, nem az iskolákra, a tankerületek mégis alkalmazzák.

  • Székács Linda

Nem kizárt, hogy a tankerületekben szándékosan értelmezték félre a jogszabályt, ugyanis ha kevesebb csoport indul, nemcsak a tanórák száma csökken, hanem kevesebb pedagógus is kell - nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

A szakszervezetekhez eljutott információk szerint a tankerületek a köznevelési törvény egy nem létező, feltehetően félreértelmezett pontjára hivatkozva 14 fő alatt nem engedélyezik a csoportbontásokat az iskolák számára.

A törvény létszámokra vonatkozó rendelete ugyanis azt írja;

„Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakgimnázium (művészeti) létszámkeretei szerint kell meghatározni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban a minimális osztály-, illetve kollégiumi csoportlétszámtól legfeljebb húsz százalékkal el lehet térni.”

Bár a rendelkezés nem vonatkozik az iskolai csoportbontásokra és az így létrejött tanulócsoportokra, a PDSZ ügyvédője szerint a szöveg szándékosan úgy van megfogalmazva, hogy ez ne legyen egyértelmű, és a csoportbontás minimum létszámának meghatározásával kevesebb tanárra legyen szükség az iskolákban.

Az intézmények emiatt a különböző évfolyamos diákok összevonásával próbálják kivitelezni a csoportbontásokat, ami a tanítás minőségének romlásához vezethet. Egy 9. évfolyamos diák édesanyja például azt írta, német nyelvből öt, kezdő szinten tanuló diáknak a 10. évfolyamosokkal kell egy csoportban lennie, ezért a nyelvtanárnak vagy egyszerre "kétfelé" kell tanítania, vagy a kilencedikeseknek egyszerre két év anyagát elsajátítani.

Egy másik iskolában viszont már az érettségire készülő, 11. és 12. évfolyamos diákokat küldték a kilencedikesek kezdő csoportjába, hogy meglegyen a szükséges 14 fő, egy jászberényi szülő szerint pedig az iskolájukban a magas tanulói létszám ellenére sem engedték a csoportbontást a matematika és magyar tantárgyakból.

Nagy Erzsébet szerint a tankerületi utasításnak nincs jogalapja, a fentebb említett törvény ráadásul úgy szól, hogy a csoportbontásokról az intézmények maguk dönthetnek, ezért a tankerületi intézkedés duplán jogsértő. Az állami iskolákat fenntartó Klebersberg Központ szerint egyébként a törvény csoportbontásokra vonatkozó részét nem lehet úgy értelmezni, hogy az az iskolákra is vonatkozzon.

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.