Ideiglenes órarendek, bezárt iskolák - a Belügyminisztérium állítása ellenére nem indul zökkenőmentesen a tanév

Hiába tagadja a tanárhiányt a kormány, a kevés pedagógus, a tanításra alkalmatlan iskolaépületek és a jogszabályi-változások miatt több budapesti és vidéki iskolában sem indul problémák nélkül a tanítás.

  • Székács Linda

Ideiglenes órarenddel indul a tanév a 18. kerületi Bókay Árpád Általános Iskolában, mert az intézményt fenntartó Külső-Pesti Tankerületi Központ nem fogadta el a leadott tantárgyfelosztást - olvasható a Népszaván.

Az intézmény szülőknek küldött tájékoztató levele szerint jelenleg nem köthetnek szerződést óraadókkal és nyugdíjas pedagógusokkal, a kémia és matematika órák pedig helyettesítve lesznek. Ugyanakkor nem csak a 18. kerületi iskolában,  hanem a tankerület más intézményeiben is hasonlóan nehezen indul a szeptember, holott a korábbi években már áprilisban tudták, hogyan tervezzék a következő tanévet. A lap szerint a mostani tanévkezdést a tanév rendjének késői megjelenése mellett a státusztörvény végrehajtási rendeletének késői közzététele is akadályozhatta, ami többek között a tanárok munkaidejét is szabályozza.

Más, főként vidéki intézményekben az iskolaépületek alkalmatlansága miatt indul döcögősen a 2023/24-es tanév. A Monoki Kossuth Lajos Általános Iskolában a diákoknak jelenleg a nyolc kilométerrel arrébb található legyesbényei iskolába kell járniuk. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint ez már az előző félévben is így volt, akkor viszont energiatakarékossági okokból jártak át a szomszéd településre a diákok, most pedig azért, mert a monoki iskolaépület "egyébként is felújításra szorul."

 

A Kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnáziumban az iskola tornatermének júliusi beszakadása miatt a diákoknak jelenleg négy különböző helyszínen zajlik a tanítás, mivel a javítási munkálatokat nem sikerült elvégezni a tanév kezdetéig, a gyömrői Fekete István Általános Iskolában és Orosházán pedig konténerekben tanulnak a diákok. Gyömrőn azért, mert hiába életveszélyes az iskolaépület, az intézmény felújítását leállították, az új iskolaépület pedig a kormány ígérete ellenére nem épült meg, az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában pedig pénz hiányában nem tudnak új épületet felhúzni a vártnál több beiratkozott gyerek részére.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.