Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hiába tagadja a tanárhiányt a kormány, a kevés pedagógus, a tanításra alkalmatlan iskolaépületek és a jogszabályi-változások miatt több budapesti és vidéki iskolában sem indul problémák nélkül a tanítás.
Ideiglenes órarenddel indul a tanév a 18. kerületi Bókay Árpád Általános Iskolában, mert az intézményt fenntartó Külső-Pesti Tankerületi Központ nem fogadta el a leadott tantárgyfelosztást - olvasható a Népszaván.
Az intézmény szülőknek küldött tájékoztató levele szerint jelenleg nem köthetnek szerződést óraadókkal és nyugdíjas pedagógusokkal, a kémia és matematika órák pedig helyettesítve lesznek. Ugyanakkor nem csak a 18. kerületi iskolában, hanem a tankerület más intézményeiben is hasonlóan nehezen indul a szeptember, holott a korábbi években már áprilisban tudták, hogyan tervezzék a következő tanévet. A lap szerint a mostani tanévkezdést a tanév rendjének késői megjelenése mellett a státusztörvény végrehajtási rendeletének késői közzététele is akadályozhatta, ami többek között a tanárok munkaidejét is szabályozza.
Más, főként vidéki intézményekben az iskolaépületek alkalmatlansága miatt indul döcögősen a 2023/24-es tanév. A Monoki Kossuth Lajos Általános Iskolában a diákoknak jelenleg a nyolc kilométerrel arrébb található legyesbényei iskolába kell járniuk. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint ez már az előző félévben is így volt, akkor viszont energiatakarékossági okokból jártak át a szomszéd településre a diákok, most pedig azért, mert a monoki iskolaépület "egyébként is felújításra szorul."
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.