Új épületre nem volt forrás, helyette energiatakarékos konténerekben tanulnak az orosházi diákok

Néhány év alatt megnőtt az intézménybe járó diákok száma, ezért új tantermek létesítésére volt szükség az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában.

  • Eduline/MTI

Új oktatási helyiségek létesítésére nem volt forrás, konténertantermekben tanulnak a másodikosok az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában  - közölte az intézmény igazgatója, Víghné Pintér Lilla az MTI-vel.

Az igazgató szerint 2011-ben csökkent az iskolába járó gyerekek létszáma, az utóbbi években viszont egyre több diákot íratnak be hozzájuk, ráadásul a két tannyelvű, angol-magyar oktatás miatt az előírásoknak megfelelően csoportbontásban kell tanítani bizonyos tantárgyakat, "így lényegében egy osztálynak két tanterem kell".

Emiatt egy ideje már volt nem elegendő a rendelkezésre álló 25 tanterem, új oktatási helyiségek építésére pedig nem volt forrás, ezért az iskola fenntartója, az Orosházi Református Egyházközség konténerek megvásárlása mellett döntött. Ezek telepítése 2022 őszén kezdődött és idén nyáron fejeződött be.

Az új egységben három, egyenként 56 négyzetméteres tantermet, egy tanári szobát, folyósót, mosdókat és egy raktárat alakítottak ki. A tantermek - ahol a három másodikos osztály kezdte meg a tanévet - hűtő-fűtő klímával, redőnyökkel, elektromos fűtéssel felszereltek és energiatakarékosak - írják.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.