Lassan egy hónapja tart az iskola, több helyen megkezdték munkájukat az iskolaőrök, de mit is csinálnak pontosan?
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt a Népszavának arról, hogy eddig milyen visszajelzések érkeztek hozzájuk az iskolaőrökkel kapcsolatban. Elmonda, hogy eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pozitívan fogadták a tanárok és a diákok a szeptember elsején munkába állt iskolaőröket, igaz, a jelenlétük nem mindenkinek tetszik.
Eddig 7-8 megyéből kaptak beszámolókat az iskolaőri rendszerről, s általánosságban az a tapasztalat, hogy a többség nyitottsággal fogadta őket. „Vannak olyan pedagógusok is, akik már kifejezetten örülnek az iskolaőrnek, mert olyan fontos feladatokat is átvállalnak, amikre eddig a tanároknak kellett figyelniük” – mondta el Szabó Zsuzsa.
Van, ahol például ellenőrzik, hogy a diákok használják-e, illetve helyesen használják-e a maszkot, a kézfertőtlenítőt, betartják-e a távolságot és azért is rájuk szólnak, ha dohányoznak. Kiderült, hogy több intézményben a portás szerepét tölti be az iskolaőr. A PSZ elnöke hozzátette azt is, hogy a beérkezett tapasztalatok alapján az is elmondható, a pedagógusok egy része nem ért egyet azzal, hogy a kormányzat fegyelmező eszközöket is használó iskolaőrökkel akarja visszaszorítani az incidenseket.
"Nincs vándorlás a termek között, csak akkor mehetünk ki, ha mosdóba kell menni"
Sokat lehet olvasni róla, hogy milyen szabályokat vezettek be az iskolákban a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Arról is írtunk már, hogy októbertől mindenhol kötelező lesz a reggeli lázmérés - a diákoknak és a tanároknak is. De mégis hogyan néznek ki az intézkedések a gyakorlatban? Ti meséltetek a tapasztalataitokról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
