Sokat lehet olvasni róla, hogy milyen szabályokat vezettek be az iskolákban a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Arról is írtunk már, hogy októbertől mindenhol kötelező lesz a reggeli lázmérés - a diákoknak és a tanároknak is. De mégis hogyan néznek ki az intézkedések a gyakorlatban? Ti meséltetek a tapasztalataitokról.
A Győri SZC Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikumban a többi oktatási intézményhez hasonlóan, a tanárok és a diákok is minden reggel kézfertőtlenítéssel kezdik a napot a bejáratnál, ezenkívül "a tanórákon a teremben szájmaszk viselése ajánlott, a folyosón viszont kötelező" - mesélte az Eduline-nak Luca, az iskola egyik tanulója, aki azt is kiemelte, hogy a suliban órák közben és a szünetekben is folyamatosan szellőztetnek.
Nincs vándorlás a termek között, csak akkor mehetünk ki a teremből, ha mosdóba kell menni. A mosdóban 1,5 méteres távolságot kell tartani, és egyszerre csak 4 fő tartozkodhat itt. Mindenki csak a saját eszközeit használhatja, tehát nem kérhetünk a másiktól még tollat sem. Tesiórákon a szabadban szoktunk feladatokat végezni, illetve ha van szabad tesiterem akkor ott, de ilyenkor az osztályon kívül nem tartózkodhat a tornateremben senki más - mondta.
A lány elmondása szerint az iskolában két osztály van ideiglenes karanténba - ezekben az osztályokban koronavírusos diákokat találtak -, de jövő héttől már vissza is ülhetnek az iskolapadba azok, akiknek negatív lett a teszteredménye. A diákokon kívül "több tanár is kénytelen volt karanténba menni, mivel ők tanítottak abban a két osztályban. Így történelemből jelenleg digitális oktatás van nálunk" - tette hozzá.
Az egyik salgótarjáni gimnáziumban a szünetekben szintén kötelező a maszkhasználat, amíg a diákok átmennek az egyik teremből a másikba. "A folyosón elméletileg nem lehet tartózkodni, de ezt nem veszik annyira komolyan sem a tanárok, sem a diákok, a maszkot viszont hordjuk" - írta le a tapasztalatait Luca, majd hozzátette, hogy az iskolába való belépésnél a kötelező kézfertőtlenítésre azonban nagyon figyelnek. Illetve minden alkalommal kezet kell fertőtleníteniük akkor is, amikor belépnek egy adott terembe.
A nap nagy részében csak egy teremben vannak, de egyes tanárok ragaszkodnak a sajátjukhoz, így hozzájuk nekik kell vándorolniuk.
A tesiórák érdekesek, mert a folyosón kell a maszk, de mihelyt belépünk az öltözőbe, akkor nem, amit nem értek, mert két-három-négy osztály van bezsúfolva egy kis helyre - írta.
Bár Luca nem ebédel az iskolában, úgy tudja, hogy ott is szigorú szabályokat vezettek be. "Tíz percenként váltják egymást az osztályok, és az ebédlő előtt egy méterenként csíkok vannak felragasztva a földre, szóval ott is tartják a távolságot".
Korábban már írtunk róla, hogy szigorította az iskolákra vonatkozó járványügyi szabályokat a minisztérium. Október 1-jétől pedig megkezdődik a diákok - és mint később kiderült - a tanárok hőmérőzése is. A kötelező lázméréssel kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. Jócó bácsi például a Facebookon posztolta a bejelentés után a kérdéseit, mint például "ki fogja reggel a közel 500, de máshol akár 1500 diákot meglázmérni?", vagy "amíg a lázmérés zajlik, addig mindenki kint fog állni, végeláthatatlan sorokban, másfél méterre egymástól?". A népszerű töritanár teljes posztját itt nézhetitek meg.
Döntött a Lauder: csak az alsósok és az ovisok járhatnak be hétfőtől
Az iskola igazgatója, Horányi Gábor küldött ma reggel emailt erről a szülőknek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
