Ez a tanév más volt, mint a többi - a következő sem lesz változásoktól mentes

Az idei tanév harminc százaléka távoktatásban telt el, ez a helyzet pedig rengeteg további változást hozott magával. Mi is történt az elmúlt néhány hónapban és mi várható ennek fényében a következő tanévben? Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

  • Eduline

Amikor megírtuk az idei tanév rendjéről szóló cikkünket, még senki nem gondolta, hogy a tíz hónapból három távoktatással fog eltelni, és hogy sok iskolai esemény elmarad vagy tolódik hónapokkal későbbre.

A 2019/2020-as tanév márpedig a digitális oktatás éve lett 2020-ra, márciusban bezártak az egyetemek, az általános és középiskolák, és az óvodák és bölcsődék is becsukták az ajtóikat. Néhány intézményben működött csak kötelezően felügyelet, egyébként három hónapon át minden foglalkozás online, digitális közegben zajlott - és néhány esetben zajlik még most is, ugyanis az érettségi még nem ért véget mindenki számára, valamint az egyetemi vizsgaidőszak is tart még.

Mindez azzal is járt, hogy sok minden átalakult, vagy leginkább elmaradt. De mi is változott pontosan az elmúlt hónapokban? Az érettségi volt az egyik legnagyobb központi kérdése ennek az időszaknak, amelynek végül csak az írásbeli vizsgáit tartották meg.

Újra bevezetett majd elmaradt előrehozott érettségi

Idén tavasszal újra lehetett volna előrehozott vizsgát tenni természettudományos tantárgyakból is, ez a változás azonban csúszik az őszi vizsgaszezonra, mivel a koronavírus miatt elmaradtak ezek a vizsgák.

A középiskolás évektől ballagás nélkül kellett búcsúzniuk az érettségizőknek, néhány iskola tartotta csak meg az ünnepséget online. A középiskolás végzősökhöz hasonlóan az egyetemisták sem ünnepelhetnek, hiszen diplomaosztók sem lesznek. Ezenkívül elmaradtak az országos kompetenciamérések, a diákolimpiák, felfüggesztették az idei pedagógusminősítést is, és a külföldi nyelvtanulási program sem indul el 2020-ban.

Mielőtt online működésre állt volna át néhány nyelvvizsgaközpont, a tavaszi vizsgákat is törölték - ezzel együtt azonban a másik oldalról könnyítést vezettek be, a bentragadt diplomákat és az idei oklevelet is kiadják nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül. A még nem végzett egyetemisták számára pedig könnyítés, hogy idén nem lesz ösztöndíjas képzésről átsorolás önköltségesre.

A következő tanév sem lesz változástól mentes

Nemzeti alaptanterv, szakképzés, iskolaőrök  - elég a három fogalom, amiből máris rengeteg változásra következtethetünk a következő tanévre is. Arról nem is beszélve, hogy a három hónap távoktatás is nyomot hagy maga után. Milyen lesz ezek után az oktatás és hogyan pótolják a kimaradt tananyagot a diákok? A kérdések pedig ezzel sem fogynak el.

Februárban megjelent a módosított Nemzeti Alaptanterv, ami a tervek szerint az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe. Az alaptantervhez kapcsolódó szintén módosított kerettantervekről itt olvashattok. De átalakul az egész szakképzési rendszer, valamint 500 iskolában megjelennek az iskolaőrök is - előbbiről itt, utóbbiról pedig itt olvashatjátok a cikkeinket.

Átalakulnak az egyetemek is

Május végén megszületett a parlamenti döntés arról a hat magyar egyetemről, amelyeknek alapítói és fenntartói jogai 2020. augusztus 1-jétől vagyonkezelő alapítványokhoz kerül. De további intézményeknél is várható átalakulás.

„Az biztos, hogy a szakadék az oktatásban tovább növekedett"

L.Ritók Nórával beszélgettünk az elmúlt időszak tapasztalatiról, a távoktatás hatásairól a hátrányos helyzetű diákok családjában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.