„A mostani NAT egy borzalom”: ki mit ígér a diákoknak és a tanároknak?

Új alaptanterv, nyolcévente egy év tanulmányi szünet a pedagógusoknak, az óraszámok, az osztálylétszámok és a tananyag mennyiségének csökkentése, a tanári fizetések emelése – többek között ilyen ígéretek hangoztak el azon a miniszterelnök-jelölti vitán, amelyet a Független Diákparlament szervezett. És amelyre Orbán Viktor nem ment el.

Forrás: Reviczky Zsolt

Csak hárman – Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd, Szél Bernadett, az LMP és Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje – vettek részt a Független Diákparlament hétfő esti oktatási vitáján, Orbán Viktor kormányfő nem fogadta el a diákok meghívását. Fontos dolgokat mondott azonban az oktatás céljáról és a problémákról Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA főmunkatársa, aki a vita első felében leszögezte: „tanulni, felejteni és újra tanulni, a gyerekeknek leginkább erre van szükségük”.

hirdetés
hirdetés

A szakpszichológus szerint a magyar iskola azzal árt leginkább a diákoknak, hogy „minél többet tanítanak nekik, ők annál kevésbé akarnak tanulni”, úgy véli, a gyerekeknek olyan helyezetekben kell tanulniuk, amelyekben ők oldják meg a problémákat. „Nagyon okos gyerekek vannak bajban, mert a jelenlegi tananyagot meg tudják tanulni, de ha valamilyen probléma kerül az útjukba, megállnak, és arra várnak, hogy valaki oldja meg” – utalt arra, hogy központi fontosságú feladat lenne a diákok problémamegoldó készségének fejlesztése, ezt a feladatot azonban a mai oktatás nem végzi el.

Béremelés, óraszámcsökkentés, tanulmányi szabadság

A három miniszterelnök-jelölt egy-egy percet kapott a konkrét oktatási tervek ismertetésére. Karácsony Gergely szerint legalább negyedével csökkenteni kell a tananyagot, mert „minél több tudást próbálunk belegyömöszölni a gyerekek fejébe, annál kevesebb marad meg benne”, a pedagógusoknak pedig meg kell adni a tanítás szabadságát, hogy mindenki a saját eszközeit használhassa az órákon. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint „az oktatási rendszert is hagyni kell tanulni”, éppen ezért meg kellene reformálni a pedagógusképzést, nyolcévente pedig egyéves tanulmányi szabadságot adni a tanároknak, amelyet átképzéssel tölthetnének.

„A mostani NAT egy borzalom” – szögezte le Szél Bernadett, aki szerint egyértelmű, hogy új alaptantervet kell készíteni, azt a rendszert pedig fel kell számolni, amelyben egyes iskolatípusok diákjai „lebutított tartalmat kapnak”. Az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint jó döntés lenne, ha a tanárok különböző programcsomagok, „tananyagcsomagok” közül választhatnának. Újra elhangzott az LMP igen ambíciózus választási ígérete a pályakezdő pedagógusok bérének háromszorosára emeléséről.

Forrás: Reviczky Zsolt

Vona Gábor a túlterheltség enyhítését, az óraszámok és az osztálylétszámok csökkentését emelte ki, de több jogot adna a diákönkormányzatoknak is. A Jobbik miniszterelnök-jelöltje visszafogottabb ígéretet tett a pedagógusoknak: átlagbérüket első lépésként a diplomások átlagbérének szintjére emelnék.

Amiben egyetértenek, és amiben nem

A legtöbb oktatási kérdésben egyetértett a három miniszterelnök-jelölt. „Úgy, hogy sokkal kevesebb gyerek van a tanteremben” – válaszolta Karácsony Gergely arra a kérdésre, hogyan kellene kinéznie a 21. század iskolájának. Szerinte akkor lehet megreformálni az oktatást, ha csökkentik az osztálylétszámot, a sajátos nevelési igényű diákokat pedig akkor lehet hatékonyan fejleszteni, ha az iskolák segítő munkatársakat alkalmazhatnak. Ezzel egyetértett Vona Gábor és Szél Bernadett is, szerintük ugyanis a pedagógusokat magukra hagyták a feladataikkal.

Kétszeres alapbér, pótlék az elmaradt térségekben dolgozóknak: ki mit ígér a pedagógusoknak?

Vissza kell adni az iskolákat az önkormányzatoknak, a pedagógusbéreket pedig emelni kell - ebben a két kérdésben nagy egyetértés volt a Civitas Intézet pénteki oktatási konferenciáján, az ellenzéki pártok oktatáspolitikusai nagyjából hasonlóan látják az iskolák és az egyetemek ügyét. A Fidesz-KDNP oktatáspolitikusai nem vettek részt a kerekasztal-beszélgetésen.

Úgy tűnik, az integráció kontra szegregáció kérdésében már nem ilyen nagy az összhang a három miniszterelnök-jelölt között. „Van egy oktatási minimum, amelyet a Jobbik nem írt alá, és azért, mert ebben van egy erős kiállás az SNI-s és a halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrált oktatása mellett” – utalt Karácsony Gergely arra az oktatási dokumentumra, amelyet az ellenzéki pártok és oktatási szervezetek együtt dolgoztak ki. Vona Gábor úgy reagált: azért nem írták alá a dokumentumot, mert a diákok közötti esélykülönbségek csökkentésének céljával egyetértenek ugyan, de az integráció „hogyanján” sok múlik, szerintük nagyobb szabadságot kell biztosítani integráció-szegregáció kérdésben a szakmának.

„Egy kicsit ideologikus vezéreltségű vita ez. Legyünk nyitott a valóságra. Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon maguk a pedagógusok mondják, hogy szükség lenne valamilyen differenciált oktatásirányítási lehetőségre, arra, hogy a szakma ott helyben döntse el, hogy mi a helyes” – tette hozzá.

A szülők nem ostobák, látják az állami iskolák állapotát

Heti 35-36 órán át az iskolapadban ülő középiskolások, egyre kevesebbet érő pedagógusbérek, alulfinanszírozott oktatás, fenntarthatatlan iskolarendszer - többek között ezeket sorolták a magyar közoktatás rendszer égető problémái közé a Civitas Intézet oktatási konferenciájának résztvevői. „Egy tizedikes diáknak heti 36 a kötelező óraszáma, pedig nem hiszem, hogy napi 7-8 órán keresztül, az iskolapadban ülve végig tudnak figyelni, ez így biztosan nem hatékony.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



hirdetés

Felsőoktatás hirdetés

Felnőttképzés hirdetés

hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X