Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A tananyag visszavágását, a kötelező tárgyak számának csökkentését és a NAT-tervezetről szóló nyilvános vitákat kér a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely vasárnap tette közzé véleményét az új alaptanterv tervezetéről.
„A PDSZ felhívja mind az alkotók, mind pedig az oktatásirányítás figyelmét arra, hogy a tervezet készítésekor a nyilvánosság szokatlan és teljes kizárása nem szolgálhatta és szolgálja sem a dokumentum minőségének, sem a NAT társadalmi elfogadottságának az ügyét” – olvasható a szakszervezet állásfoglalásában.
Hozzáteszik: tiltakoznak az ellen, hogy „az amúgy is titokban készülő tervezet társadalmi vitájára mindösszesen egy hónap jusson, méghozzá éppen a tanév kezdetének időszakában, amikor a pedagógusok nyilvánvalóan nem tudtak időt szakítani a dokumentum tanulmányozására”. A szakszervezet arra szólítja fel a minisztériumot, hogy a következő hónapokban szervezzenek országjárást, rendezzenek nyilvános vitákat, műhelymunkákon ismertessék a NAT-tervezet készítőinek elképzeléseit és gyűjtsék be az érintettek javaslatait.
A PDSZ úgy látja, hogy a tervezet készítői” alapos munkát végeztek a saját pedagógiai koncepciójuk alapján, ám az alapvetően ismeretközpontú megközelítés összességében már nem tekinthető modernnek. Az elkészült anyag egyik szembetűnő sajátossága éppen az, hogy különösen a preambulumban hangoztatott korszerű elvek, és az egyéb fejezetekben kirajzolódó tartalmak és struktúra között komoly ellentmondás feszül, melyet fel kellene oldani az előző javára”.
Tényleg nem minden általános iskolában lesznek biológia-, kémia- és fizikaórák, ha a jelenlegi formájában fogadja el a kormány az új Nemzeti alaptantervet. Ehelyett a három tárgyat komplexen, heti 4-5 órában oktatnák a hetedikeseknek és a nyolcadikosoknak. Kiskaput azonban hagytak a tervezet készítői: az iskolák dönthetnek úgy is, maradnak a mostani rendszernél.
A PDSZ országos választmányának tagjai szerint a NAT-tervezet „alkalmatlan arra, hogy az utóbbi évtizedekben szélsőségesen differenciálódó magyar társadalom minden tagja számára alkalmazható, befogadható legyen, ezért a tartalmak további visszavágását és erre épülve olyan alternatív dokumentum kidolgozását kérjük, amely képes alkalmazkodni a magyarországi viszonyokhoz”. Ezért azt javasolják, hogy az intézmények szabadon felhasználható óráinak számát (vagyis amelyet az iskolák bármilyen tantárgy óraszámának emelésére, illetve az órarendben eredetileg nem szereplő, de akkreditációt kapott tantárgy bevezetésére fordíthatnak) legalább tíz százalékkal növeljék.
A szakszervezet szerint újra kellene gondolni a tervezett tantárgyi struktúrát is, „csökkenteni kell mindazon tantárgyak számát, amelyhez hiányoznak a megfelelő feltételek és a valós társadalmi igény, és növelni javasoljuk a nem tantárgyszerű tanórák, foglalkozások számát azért, hogy markánsabban megjelenhessenek a kreatív, élményszerű tanulás keretei a jövő iskoláiban. Javasoljuk, hogy a tanulók túlterhelésével kapcsolatban, s ebből levezetve a csökkenteni kívánt tárgyakról, szervezett formában kérjék ki a szakma, a szülők, és a tanulók véleményé”.
Elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója. Mutatjuk, milyen és mennyi órájuk lenne a diákoknak a tervezet szerint. Az 1-8. évfolyamain a kötelező tantárgyak köre nem változna, maradna a magyar nyelv, irodalom, első idegen nyelv, matematika, történelem, társadalmi ismeretek, környezetismeret/természettudomány, földrajz, testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, digitális technológia és kultúra, technológia és tervezés, erkölcs és etika.