Megunták, hogy valami nagy baj van a magyar oktatással, újításba kezdtek

2

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar iskolák nem képesek fejleszteni azokat a készségeket és képességeket, amelyekre a jövő munkavállalóinak szükségük van. A nagy állami oktatási innovációk eddig nem sok eredményt hoztak, néhány iskolában, civil szervezetnél és cégnél azonban vannak jó kezdeményezések. Ezek közül mutatunk néhányat. A HVG Campus 2017 cikke.

Forrás: shutterstock

Komplex problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás, együttműködés, döntési képesség, tanulási és kommunikációs készség − többek között ezekre a készségekre-képességekre van szükségük a jövő munkavállalóinak, legalábbis a Világgazdasági Fórum szerint. A listán csupa olyan készség szerepel, amelynek a fejlesztésével − fogalmazzunk finoman − a magyar iskolarendszer nem boldogul, a feszes tanrend és a központi tantervek mellett ugyanis jóformán csak a tananyag „leadására” van idő. A folyamatos gyakorlást, a diákok differenciálását igénylő készségfejlesztésre nincs, pedig ezek − na meg legalább két idegen nyelv ismerete és az informatikai eszközök magabiztos használata − nélkül  egyetlen mai diák sem fog boldogulni a munkaerőpiacon. Nem véletlen, hogy egyre több helyen bukkannak fel olyan kezdeményezések, amelyekkel kiötlőik az oktatási rendszer hiányosságait igyekeznek „ledolgozni”.

hirdetés
hirdetés

E-Tanoda: Skype-órák mélyszegénységben élő diákoknak

Mozdonypedagógus − a szakirodalom így nevezi azokat a tanárokat, akiktől a leghatékonyabb, de a legkisebb kört érintő oktatási innovációk indulnak. Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának angoltanára, Prievara Tibor ilyen pedagógus, számos innovációt vezetett be mind angolóráin − az értékelés például a videójátékokból ismert módszer alapján történik, pontokat gyűjtenek a gyerekek, nem egyeseket −, mind iskolán kívül. Ez utóbbira példa a Kórházsuli-projekt: a hosszabb ideig kórházban lévő diákoknak gimnazisták e-tananyagokat dolgoznak ki, és mentorálják is őket.

Ennek nyomán indult el néhány hónapja az e-Tanoda program. Mint a Campus Plusznak Prievara Tibor elmondta, a fővárosi elitgimnáziumba járó diákok ormánsági, mélyszegénységben élő gyerekeknek segítenek a tanulásban, a kezdeményezést egy multicég támogatja. A három hónapos pilot program során tizenöt, mélyszegénységben élő, a tanulással évek óta küzdő diák ült délutánonként a kölcsönkapott számítógép előtt, hogy a budapesti gimnazisták Skype-óráit hallgassa. Az Apáczai tanára szerint diákjai nagy örömmel készültek az órákra − ráadásul közben maguk is tanultak, Prievara szerint a leghatékonyabb tanulási módszer a tudás továbbadása, azaz a tanítás −, az ormánsági tanulók pedig szívesen hallgatták őket, a program végére egy-két jegyet mindannyian javítottak bizonyítványuk átlagán.

Forrás: Túry Gergely

Prievara Tibornak jövőre lesz egy olyan gimnáziumi osztálya, amely már egyáltalán nem használ majd papírt az órákon − a programot szintén egy cég támogatja, minden tanuló kap egy tabletet, azon lesznek a tananyagok, azon kell dolgozatot írni, csoportokat kialakítani, azon fog értékelni, ha pedig valaki hiányzik, Skype-on bejelentkezhet az órára. A pedagógus azt mondja, az önmagában nem pedagógiai innováció, ha a diákok tabletet használnak, de ha az új technológia új szemléletű módszerekkel társul, jó eredményeket lehet elérni. Úgy látja, számos ilyen kis helyi pedagógiai innováció tűnik fel azokban a magyar iskolákban, ahol az iskolavezetés legalább megtűri, és nem tiltja ezeket, csak a legtöbbször nem kapnak nagyobb nyilvánosságot.

Present Perfect: arra készít fel, amire az iskola nem

Az oktatás egyre inkább szembeötlő hiányosságaira persze nemcsak a „mozdonypedagógusok”, hanem számos cég és civil szervezet is reagált. Érdekes kezdeményezés például a Kommunikációs Készségfejlesztő Egyesület Present Perfect elnevezésű, általános iskolásoknak szervezett, ingyenes prezentációs szakköre. Mint az ötletgazda, Roll Anikó a Campus Plusznak elmondta, heti egyszer tartanak foglalkozásokat, az egyéves kurzus végén a diákok képesek lesznek kiállni bármilyen közönség elé, és ott elmondani a saját gondolataikat. Megtanítják nekik, hogyan kell strukturálni egy témát, azt hogyan érdemes megjeleníteni vizuálisan, például PowePointtal, Perzivel, de a videóvágást is elsajátíthaják.

Elegük lett abból, hogy romokban hever az oktatás, zseniális dolgot hoztak létre

Tavaly ősszel két huszonéves lánynak elege lett, hogy az oktatási rendszer romokban hever, és ahelyett, hogy csökkentené, inkább felerősíti a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradását - írja az Abcúg. "Az már csak olaj volt a tűzre, hogy azt láttuk: az utolsó lehetőségét is lebontják annak, hogy valaki a szakképzés után továbbtanuljon" - mondta a lapnak Szarka Alexandra, aki Fernengel Ágnessel együtt úgy érezte, valamit tenni kell, hogy legalább néhány diáknak segíthessenek.

„Egyszerűen itthon a közoktatási rendszer nem készít fel arra, hogy elmondjuk, ami fejünkben van, és ez döntő hátrány lehet a munkavállalásnál” − mondja, hozzátéve, a programot néhány kollégájával együtt dolgozták ki, azt vették észre ugyanis annál a multicégnél, ahol dolgoztak, hogy a nyugati országokból érkező munkatársaik a felszívott tudást rögtön, hatásosan képesek voltak továbbadni, míg a magyarok nem. Az egyesület ingyen készíti fel a tanárokat, akik aztán a saját iskolájukban megtanítják a gyerekeket az „előadás mesterségére”, év végén a velük kapcsolatban álló iskolák tanulói − egyelőre nyolc iskolában működik a szakkör − versenyen mérik össze tudásukat.

Logiscool: ma már franchise-rendszerben

Egy másik kezdeményezés 2014-ben, egy budaörsi iskolából indult, ma azonban már franchise-rendszerben, az ország harmincnégy pontján − sőt már a környező országok néhány városában is − működik. „Kutatások azt mutatták, hogy ha valamit játszva tanul egy gyerek, az sokkal jobban rögzül. Mi nem azt mondjuk, hogy gyere programozni, hanem hogy gyere, csináljunk egy számítógépes játékot vagy egy applikációt. Sokszor észre sem veszik, hogy olyan tudást szereznek, ami a 21. században alapvető” − mondja Breuer Anita, a 6-18 éveseknek programozást, robotikát, videóvágást, honlapkészítést oktató Logiscool alapító-ügyvezető igazgatója.

„A gyerekek azt szokták meg, hogy gyorsan sikerélményük van, azonnal látják valaminek az eredményét. És ezt a közoktatásban nehéz lehet visszaadni” − magyarázza, hozzátéve: saját tapasztalatai hívták életre a kezdeményezést. A lánya a 7. osztály végén értesült arról, hogy nem lesz informatikaórája egy darabig, ám közben olvasott arról, hogy léteznek programnyelvek, kifejezetten gyerekeknek. Ekkor jött az ötlet, hogy egy programozóiskola megoldaná a lánya és a hasonló problémákkal küzdők helyzetét, és az is gyorsan kiderült, hogy óriási az igény egy ilyen szakkörre.

Forrás: Logiscool

Breuer Anita szerint a saját maguk által kidolgozott tanterv célja nemcsak az, hogy a diákok több szinten, több programnyelven tudjanak programozni, hanem hogy játékosan, élményeket szerezve sajátítsák el az algoritmusos, logikus gondolkodást. A Logiscool különböző helyszínein hetente egyszer tart 90 perces órákat a főként egyetemistákból álló oktatói gárda. A kezdetektől fejlesztik az iskola tartalmi elemeit, a tapasztalatok alapján hozták létre új oktatási platformjukat, az írott és grafikus programnyelvek előnyeit is kihasználó scoolcode-ot, amellyel kisebb és nagyobb gyerekeket, sőt akár felnőtteket is élményalapúan lehet programozásra tanítani. A Logiscool-alapító szerint nem lesz mindenki programozó, „de ez a fajta gondolkodás biztosan hasznos lesz mindenkinek, akárhová kerül”.

Budaörsről indultak, ma már diákok ezreit tanítják programozni

„Világszerte megnőtt az igény arra, hogy a gyerekek minél fiatalabb korban hozzájuthassanak a jövő tudásához" - mondta az Eduline-nak Breuer Anita, a Logiscool programozóiskola egyik alapítója. A 2014-ben útjára indított programozóiskola-hálózat ma már majdnem ötven helyszínen tart képzéseket 6-18 éveseknek, őt nemsokára Kuvaitban is megnyílik az első Logiscool-iskola.

Funside School: programozás és angol másképp

A Logiscooléhoz hasonló filozófiával indul szeptemberben az évtizedes, szórakoztatva tanító táboraikról ismert Funside School is, egyelőre egy helyszínen tanítanak majd délutánonként angol nyelvet, programozást és robotikát. Alapítója azt mondja, ők is abból indultak ki, hogy olyan készségeket fejlesszenek, amelyeket a mai iskola nem képes, pedig elengedhetetlenek lennének a 21. században. „A tantervünk kidolgozásakor épp ezekre figyeltünk: előtérbe állítjuk a kooperáció, a problémamegoldás, az önálló gondolkodás fejlesztését, az IKT-eszközök használatát, illetve az idegen nyelvet, elsősorban az angoltudást” – mondja Kittka András.

Fontos elv az iskolában a játékosítás, azaz a számítógépes játékokból kölcsönzött, állandó visszacsatolásra és újabb célok kijelölésére épülő motiváció. „Nem jegyeket adunk, hanem minden tantárgynál egy pontrendszert építünk ki, ami alapján a gyerekek maguk is látják, hogyan haladnak, mit kell ahhoz tenni például, hogy – akár otthoni munkával – még több pontot szerezzenek és továbblépjenek” – mondja az alapító, hozzátéve: „ha elérnek egy szintet, jön az újabb rövid távú kihívás”.

Balla István - a cikk a Campus Plusz 2017 kiadványban jelent meg.

hirdetés

Hozzászólások (2)

Az utóbbi években-számos iskolában- a fenntartó által választott vezetőhöz való lojalitás felülírja a szakmaiságot.

Hát igen... Ha az iskola és annak tanára maga döbben rá, jobban kéne tanítani - na az visz jó irányba. De rákenni a szakmai bajt a ma divatos céltáblára - az.... hmmm...

Új hozzászólás



hirdetés

Felsőoktatás hirdetés

Nyelvoktatás hirdetés

Felnőttképzés hirdetés

HVG Állásbörze hirdetés

hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X