A munkabeszüntetésben részt vevő hat pedagógus érdekképviselet egyikének vezetője, Andrius Navickas arról tájékoztatott, hogy mivel eredmény nélkül értek véget az egyeztetések a kormánnyal, nem volt ok arra, hogy véget vessenek a sztrájknak.

A szakszervezetekkel a múlt pénteken folytatott egyeztetések után a litván kormány azt ígérte a tanároknak, hogy az idén pótlólagosan ötmillió eurót költ a fizetések emelésére. Az érdekképviseletek számítása szerint azonban követeléseik kielégítésére legalább négyszer ennyi pénzt kellene költeni.

"Javasoljuk, hogy utasítsuk vissza a kormány könyöradományát, és sztrájkoljunk, ha a miniszteri kabinet nem akar vagy nem képes javítani a helyzeten a március 10-én kezdődő tavaszi parlamenti ülésszakig" - mondta Navickas.

A hétfői munkabeszüntetésben a litvániai oktatási intézmények mintegy 12 százaléka vesz részt. A pedagógusok az iskolákban vannak, de nem tartanak órákat. A sztrájkjuk befejezése után más tanintézetek veszik át tőlük a "stafétabotot".

A sztrájk kezdete előtt egy héttel az ország minden szegletéből érkeztek Vilniusba tanárok, és az általuk "bőröndös menetnek" nevezett demonstrációt tartottak, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy a szűkös anyagi körülmények miatt a tanárok a kivándorlást választhatják. A bőröndök jelképezték a kivándorlást, amelyre szerintük a kormány készteti intézkedéseivel a polgárokat, köztük a tanárokat is.

A TASZSZ hírügynökség szerint az uniós tagországok közül Litvániában a legalacsonyabbak a pedagógusbérek, átlagos bruttó keresetük évi 6900 euró. Ausztriában és Hollandiában a pedagógusok fizetése ennek a tízszerese, Luxemburgban pedig a hússzorosa. Egyes becslések szerint a kevéssel több mint hárommillió lakosú Litvániában a függetlenség elnyerése óta hétszázezer és egymillió között van azoknak a száma, akik külföldön keresik boldogulásukat.