Inkább nem is küszködne a kormányzat a hátrányos helyzetű diákokkal

1

Kósa Lajos a minap az integrált oktatás kudarcáról és a szegregáció szükségességéről beszélt – bár a gondolatmenet nem volt egészen világos. Ma sem teljesen integrált az oktatási rendszer, a szabad iskolaválasztás és az egyházi iskolák terjedése is a hátrányos helyzetű és a „normális” diákok elkülönítésének kedvez. Úgy tűnik, nincs kormányzati szándék a szegregáció megszüntetésére, a jelek inkább arra utalnak, hogy meghagynák az elkülönítés lehetőségét a jobb helyzetben lévő családoknak kedvezve.

Forrás: hvg.hu

A szegregáció egyes helyeken ma is létező, sőt, az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltő jelenség. Nem véletlenül hozott létre a kormány egy Antiszegregációs Kerekasztalt, ahol oktatási és szociális szakemberek próbálnak stratégiát kialakítani az elkülönítés ellen, ám a tagok nem mindegyike látja már értelmét a munkának, többen nemrég fel is álltak.

hirdetés
hirdetés

De nem csak ez utal arra, hogy a kormány nem is akar igazán tenni az elkülönítés ellen. Az elmúlt években nagyjából másfélszeresére nőtt az egyházi intézmények száma az oktatásban. A kormány komoly támogatásokat ad ezeknek az iskoláknak, viszont nem írja elő, kit kötelező felvenniük. Így gyakran csak a hátrányos helyzetű – főleg roma - gyerekek felvétele nem teljesül, ők maradnak a közeli állami iskolában.

Arra is akad példa, hogy csak a hátrányos helyzetűeket veszi át egy egyházi intézmény, az eredmény ugyanaz, elkülönítetten folyik az oktatás. L. Ritók Nóra Kósa szavaira reagálva említ egy konkrét példát a hvg.hu-n. A pedagógus-blogger Komádit hozta fel, ahol ebben a tanévben nyitott iskolát az egyház három osztállyal, így három szegregált cigányosztály jött létre kapásból az állami intézményben, ahol addig mind együtt tanultak a környékben élő gyerekek.

Kapcsolódó cikkek

Döntött a Kúria a Huszár telepi egyházi iskoláról

L. Ritók Nóra kilépett az Antiszegregációs Kerekasztalból

Kósa furcsa nyilatkozata a "dogmaként" kezelt integrált oktatásról

Vagy ott van egy országszerte ismertté vált eset, a nyíregyházi Guszev (vagy Huszár) telepi iskoláé. A cigánytelepként ismert városrész szegregált iskoláját 2007-ben már bezáratták az elkülönítésre hivatkozva, majd 2011-ben a görögkatolikus egyház újranyitotta. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány bíróságra vitte az ügyet, mivel hogy-hogy nem csak cigány gyerekek jártak az intézménybe.

A bíróság első- és másodfokon is a civil szervezetnek adott igazat, ám a Kúria megsemmisítette a döntést. A testület indoklása szerint a valláshoz fűződő jog felülírhatja a szegregáció tilalmát. A perben Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter tanúvallomást tett a cigányiskola fenntartói mellett.

Hiába tiltakoztak 2014-ben civilek, a parlament rábólintott arra a tervezetre, ami úgy módosította a köznevelési törvényt, hogy a kormány rendeletben állapíthatja meg, mi számít elkülönítésnek, és mi nem. Állítólag már készülnek is rendeletek, amik egyes esetekben engednék a vallási és nemzetiségi elkülönítést, ami óhatatlanul a problémás és nem problémás gyerekek elválasztásához vezetne.

Nem csak az egyházi intézmények egyre nagyobb térnyerése kedvez a szegregációnak, már korábban is jelen volt egy tényező, mégpedig a szabad iskolaválasztás formájában. Néhány éve egy tanulmány megállapította, hogy a szabad iskolaválasztás egyértelműen kedvez a szegregációnak. A Roma Oktatási Alap által támogatott kutatás szerint a jobb képességűnek tartott diákokat a szülők elviszik a település iskolájából (mert megtehetik, hogy 1-2 településsel távolabbra hordják), a rosszabb képességűnek gondolt diákok pedig maradnak. "Ez egy színvak-kiválasztódási folyamat, ahol az iskolák nem veszik figyelembe a tanulók etnikai hovatartozását, ám a kiválasztás etnikailag egyenlőtlen elosztást eredményez a különböző iskolák között" - írták.

Úgy gyengül egyre jobban az integrált oktatás, hogy valójában soha nem valósult meg 100 százalékban, egyre több konkrét példa van arra, hogy ha valahol nagyon akarják, akkor leválaszthatók a hátrányos helyzetű diákok a „normális” társaiktól, miközben a világ nyugati részén épp az integráció a legfőbb cél. A kormány– ha jól értjük Kósa szavait és Balog állásfoglalását a nyíregyházi perben – nem lát semmi kivetnivalót a hazai gyakorlatban, sőt, nem lenne ellenére az elkülönítést szélesebb körben lehetővé tenni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

(x)

Hogyan lehetsz egyetemista, ha nincs 280 pontod?

A Metropolitan Egyetem lehetőséget kínál számodra, hogy ősztől Te is diplomát adó képzésben tanulhass. Akkor is, ha nincs 280 pontod. Tudj meg többet!  Tovább »

Hozzászólások (1)

Vojnesich Péter

Integrció csak ott lehetséges, ahol az integrálandók kisebbségben vannak. (Maximum 10-15%). Ha a hátrányos helyzetűek aránya 30-40, vagy 50-60-70% vagy még ennél is több, akkor mégis hogyan lehet integrálni? Ha röghöz kötnék a gyereket, azaz csak a körzeti iskolába járhatna, a 70-80%-ból még úgyis csak 40-50% lenne, azaz értelmetlen lenne integrációról beszélni! Ilyenkor mégis mi a frászkarikát lehetne tenni? :(
Én csak egy normális megoldást tudok csak elképzelni. Kis létszámú osztályokat (maximum 15-20 fő), sok szakembert (pl. pszichológus) és bentlakásos iskolákat, mert sokszor hallani, hogy a környezetük visszahúzza azokat, akik amúgy ki tudnának emelkedni a hátrányos helyzetükből.

Új hozzászólás



hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X