A Teleki Blanka Gimnázium diákjai egyöntetűen kiállnak az oktatási reformokat sürgető Herman Ottó Gimnázium tanári karának nyilatkozata mellett. Úgy gondolják, összefogásra van szükség, mert csak így lehet változásokat elérni. „Mindannyiunknak össze kell fognia, hiszen csak egységben tudunk nyomást gyakorolni erre a fizikailag-lelkileg elnyomó rendszerre. Minden egyes tanuló támogatása egy újabb lépést jelent ezen a hosszú és nehéz úton” – írták. Úgy érzik, nekik most a saját jövőjükért kell fellépni és a következő generáció sikeres oktatásáért is.

A diákok megfogalmazták a saját követeléseiket is. Ezek szerint a kerettanterv átdolgozását akarják, korszerűsítését, és azt, hogy emeljék be az élethez szükséges ismereteket a rendszerbe – mint például a hivatalos ügyek intézése. Az óraszámok csökkentését is kérik, mert a diákok túlterheltek és így nem képesek rendesen felkészülni.

Azt is követelik, hogy a tanórákhoz legyen biztosítva a megfelelő felszerelés. A diákok nem kérnek sokat: krétát és táblát, valamint jól ellenőrzött, nem kísérleti tankönyveket. Szabad tankönyvvásárlást szeretnének. Azt is kérik, hogy ha már kötelező a mindennapos testnevelés, akkor ennek a feltételeit is biztosítsa az iskola, hiszen sokszor nincs szabad tornaterem és sok osztálynak a folyosón vagy az udvaron kell megtartani az órát.

A diákok ezeken felül azt is követelik, hogy a kormány fordítson több pénzt az oktatásra, valamint azt, hogy több államilag támogatott hely legyen az egyetemen.

Felléptek a tanáraik védelmében is, kérik, a kormányzat tegyen lépéseket az ügyben, hogy a tanári pálya legyen megbecsülve, csökkentsék a tanárok terheit.

Követeléseikben azt is megemlítették, hogy az állami tulajdonban lévő iskolaépületeket újítsák fel, „minden tanításra szolgáló, köztulajdonban lévő intézmény épülete egy éves időkereten túl ne lehessen balesetveszélyes állapotban akár műemlékvédelem alatt áll, akár nem”.

Az Eduline-nak több diák is azt nyilatkozta, hogy egyetért ezekkel a követelésekkel. Megemlítették, hogy fáradtak, leterheltek, sokuknak már több mint 36 órájuk van hetente az eddigi 30 helyett, így nem marad szabadidejük, nem tudnak kikapcsolódni vagy akár a hobbijaiknak élni. Azt is felróják a kormánynak, hogy évente változtatnak valami szabályon, „biztos azért, nehogy elunjuk magunkat és szokjuk a változásokat, hogy a későbbi életükben ne legyenek meglepődve, amikor új otthonra a híd alatt lelnek” – írta egyikük. „A hatalmas óraszámok nem a műveltséget szolgálják, hanem tüdőgyulladással a kórházba kerülő diákokat, akik nem mennek el orvoshoz, mert ha hiányoznak, lemaradnak az anyagról, és nem tudják bepótolni. Emberek vagyunk, nem robotok, amiket ki-be lehet kapcsolni! Vissza akarom kapni a tanáraimat, az iskolámat, a barátaimat, az ÉLETEMET!" – írta egy diák.

„Én most kilencedik osztályos tanuló vagyok, és heti szinten 39 órám van, amik nem valami könnyűek. Nincs idő a leckéket normálisan átvenni, ettől függetlenül viszont teljesíteni kell. Abból áll egy napom, hogy 5:30-kor felkelek, elkészülődök, átnézem még a sulis dolgokat és 7:00-kor elindulok a suliba. És 8:00-tól 15:20-ig bent vagyok. Hazaérek 16:00-ra és onnantól kezdve este fél tizenkettőig tanulok, de még így is ki kell hagynom valamelyik tárgyat, mert választanom kell, hogy vagy még egy órát tanulok, vagy annyival többet alszom. És akkor nap végén ott állok, hogy hulla fáradt vagyok és egész nap semmit sem csináltam a tanuláson kívül” – írta egy diáklány.

Több diák azt vetette fel, hogy a parlamentben ülő döntéshozóknak vajon van-e gyereke, mert szerintük ha lenne és leülnének velük beszélgetni, akkor biztos nem kényszerítenének ilyen oktatási rendszert a mostani iskolásokra.

Közben a tanitanek.com oldalon már több mint 13 500-an támogatják a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyilatkozatát. Több iskola teljes tantestülettel áll az ügy mellett, de több civil szervezet is jelentkezett.