Az eduline tudósítója szerint körülbelül ezerötszázan vettek részt a Pedagógusok Szakszervezetének nagygyűlésén, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt.

"Egy reform sem sikeres, ha a tanárok nem érzik azt magukénak" - mondta Martin Romer, az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség (ETUCE) főtitkára. Gulyás Balázs, a korábbi, netadó ellen szervezett tüntetés szervezője arról beszélt, hogy a kormány a diákokat "lebutított" szakiskolákba terelné a gimnáziumokból, "csak azért, mert Parragh László, az iparkamara elnöke ezt akarja, mert ezt diktálja az üzleti érdeke".

Gulyás Balázs szerint Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár "gondolkodás nélkül" végrehajtotta Orbán Viktor parancsait, másfél évvel az iskolák államosítása után azonban már "őszintén beszél", bevallotta, hogy egy központból nem lehet ennyi intézményt irányítani. "Most tömegektől vennék el az érettségi lehetőségét, így sok fiatalnak csak a külföldi munkavállalás jelenthet kiutat. Londonban porszívózással is jobban lehet keresni, mint itthon pedagógusként" - mondta.

"Nem megoldás, hogy a szakképzést egy másik központhoz sorolják, pedagógiai és szakmai önállóságra van szükség" - mondta Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság (MSZT) főtitkára, utalva arra, hogy szeptembertől ötszáz szakiskola és szakközépiskola kerül a gazdasági tárcához. "Hároméves, zsákutcás iparostanonc-képzésbe irányította a szakképzést a kormányt. A közismereti óraszám mindössze hat, vagyis ennyi órában tanítanak a diákoknak matematikát, történelmet, magyart, idegen nyelvet, informatikát, kémiát, biológiát, földrajzot, fizikát. Majd azt hazudják a diákoknak és szüleiknek, hogy erre építve két év alatt érettségit szerezhetnek. Ez nem igaz" - tette hozzá.

A hároméves szakiskolákban végzett fiatalok Szenes György szerint "egyszer használatos, eldobható" szakmunkások lesznek. Beszédének végén a tömeg azt skandálta, hogy "nem hagyjuk".

Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének egyik vezetője szerint kérdés, rendben van-e, hogy a diákok és a szülők jogait "gyakorlatilag megvonta" a közoktatási törvény, hogy a gimnáziumokban egyetemi tananyagot kell bemagolni, miközben a kulcskompetenciák fejlesztésére nincs idő. "Rendben van, hogy a szakképzés munkanélkülieket képez? Hogy az iskolákban rendőrök vannak? Tömegével menekítik a szülők gyerekeiket a magántanulói státuszba. Az elmúlt három évben egyre több az olyan szülő, aki nem saját boldogulása érdekében költözik másik országba, hanem gyerekei miatt" - mondta, hozzátette: az iskolák zárva tartása is egy a megoldási lehetőségek közül.

"Ma november 22. van, a közoktatás napja. Akár ünnep is lehetne, de nincs okunk az ünneplése. Mert ha a parlament elfogadja a 2015-ös költségvetési javaslatot, visszafordíthatatlanul teszik tönkre gyerekeink és az ország jövőjét" - kezdte beszédét Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, aki szerint a kormány a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentésével, az alapítványi iskolák támogatásának szűkítésével a legszegényebb családokban élő gyerekektől veszi el az előrelépés esélyét.

A nagygyűlés végén felolvastak egy nyolcpontos petíciót - többek között azt követelik, hogy a kormány kezelje kiemelten a gyermekszegénység felszámolását, emelje a nevelő-oktató munkát segítők keresetét, az oktatást érintő változtatások előtt egyeztessenek a szakmai szervezetekkel, készítsenek hatástanulmányokat, hozzák nyilvánosságra a Klebelsberg-központ és a szakképzés átalakításának terveit, jelenlegi formájában ne fogadják el a 2015-ös költségvetést, becsüljék meg, mekkora összegre van szükség a közoktatási rendszer zavartalan működtetéséhez, és azt építsék be a jövő évi költségvetésbe. A petíciót a PSZ vezetője az erőforrástárca két munkatársának adta át.

"Hagyjatok dolgozni"

Az eduline tudósítója szerint érkeztek pedagógusok Debrecenből, Pécsről, Szegedről, Miskolcról és Kazincbarcikáról is. A tömegben többen "Szabad ország, szabad oktatás", "A ti politikátok a mi nyomorunk", "Kontárkormány", "Az iskola nem állatfarm", "Hagyjatok dolgozni!", "Aki bezárja az iskolákat, az ország jövőjére készít lakatot" feliratú transzparenseket tartottak.

A demonstrációhoz több tucat szakszervezet és civil szervezet - többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakszervezete - csatlakozott, és szolidaritást vállalt a holland, a francia, a bolgár, a lengyel, a lett, a litván, a moldáv, az orosz, a portugál, a szlovák, a szlovén pedagógusok szakszervezete is.

A menetet egy fúvósbanda vezette a Széchenyi tértől a Szalay utcáig, ahol felcsendült a tanár- és diáktüntetések "slágere", a Ha én rózsa volnék is. A beszédek előtt a demonstrálók elénekelték a Himnuszt, majd Kulka János Heltai Jenő Szabadság című versét szavalta el.

Miért tüntetnek?

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: amennyiben a büdzsét a jelenlegi formájában fogadják el, az katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét, az óvodáktól az iskolákig, kollégiumokig és a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekig. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé szervezett tüntetésen elsősorban a gyermekszegénységre és a gyermekek tanuláshoz való jogára kívánják felhívni a figyelmet - közölte a szakszervezeti vezető.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is csatlakozott a szombati tüntetéshez. Közleményükben azt írták, tisztában vannak azzal, hogy a magyar közoktatás "a felszámolás szélén áll".

"Az utolsó roham készülődik. A felépítményt már lerombolták, most az alapok tönkretétele következik. A köznevelésnek csúfolt torzszülött, bukott idők reinkarnálásával szolgasorba taszítja azokat, akik megállíthatnák az ország gazdasági, erkölcsi romlását. A közoktatás szereplőit, általános és középiskolai pedagógusokat, felsőoktatási oktatókat, diákokat, hallgatókat és szüleiket. Jelentős tömegtől vonva meg a tudás csodáját, szűk – a hatalom által kiválasztott - elit privilégiumává téve azt" - olvasható a PDSZ közleményében.