Úgy néz ki, rövid időn belül visszakaphatják sztrájkjogukat a pedagógusok
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Július 15-ig felülvizsgálja a Tisza-kormány a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését
A május 26-i Magyar Közlönyből kiderült, hogy azt is mérlegelni fogják, hogy egyáltalán szükség van-e a Klebelsberg Központra és a tankerületekre.
„Attól, hogy kikerül egy tábla az iskolára meg kereszt a falakra, még semmi nem történik: se szakmailag nem lesz jobb az iskola, se erkölcsileg nem változik”
Az elmúlt években jelentősen megnőtt az egyházi fenntartású iskolák száma Magyarországon, ám a terjeszkedés mögött sokszor nem tudatos oktatási stratégia, hanem az állam által nehezen fenntartható intézmények átadása állt. Gloviczki Zoltán szerint az egyházak mára elérték teljesítőképességük határait, miközben továbbra sem világos, mitől válik egy iskola valóban egyházi intézménnyé.
Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra. Pukli István írása.
„A mindennapos testnevelés nem fogyókúraprogram”
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást? Vezér–Kósa Katalin mesterpedagógus írása.
Knausz Imre oktatáskutató: „A feleltetés intézménye inkább hatalmi, mintsem pedagógiai viszonnyá teszi a tanár-diák kapcsolatot”
A mai iskolarendszer nemcsak túlzottan hierarchikus, hanem sok esetben kifejezetten akadályozza a bizalom és az önálló gondolkodás kialakulását – erről beszélt Knausz Imre oktatáskutató a HVG-nek. A pedagógiai szakértő szerint az iskola jelenlegi működése inkább a fegyelmezésre és az alkalmazkodásra épül, mint a kíváncsiság fenntartására vagy a demokratikus gondolkodás fejlesztésére.
A Történelemtanárok Egylete javasolja a kötelező erkölcstan „tanításának” eltörlését és a hittan fakultatív oktatását
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
Kompetenciamérés, érettségi szóbelik, ballagás: fontos dátumok a tanév utolsó heteire
Már csak három hét van hátra a tanévből: 2026-ban június 19-én lesz az utolsó tanítási nap, a nyári szünet pedig június 20-án kezdődik. Addig azonban még több fontos esemény és határidő vár a diákokra, a szülőkre és a pedagógusokra is.
Rendkívüli felvételi 2026: ezekben a gimnáziumokban nem kérnek központi írásbelit
Összegyűjtöttük, mely gimnáziumokban maradtak még szabad férőhelyek a három legnagyobb megyében, ahol nem kérik a központi írásbelit.
KSH: 2026-ban a szolgáltatási, műszaki és üzleti képzések a legnépszerűbbek a szakmát tanuló diákok körében
A szakács, a kereskedelmi értékesítő és a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmák továbbra is a legnépszerűbbek a középiskolások körében.
Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Nagyobb stresszt okoz a magyar pedagógusoknak az oktatásirányítás változó elvárásaihoz való alkalmazkodás, mint a magas óraszám
A túlterheltség, a magas óraszámok és az adminisztratív feladatok mellett egyre nagyobb nyomást jelent a magyar pedagógusok számára az is, hogy folyamatosan alkalmazkodniuk kell az oktatásirányítás változó elvárásaihoz – derül ki a TALIS 2024 nemzetközi felmérés magyar összefoglaló jelentéséből.
Ingyenes nyári étkezés a hátrányos helyzetű gyerekeknek: ezt kell tudni a szünidei gyermekétkeztetésről
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
"A közpénzek felhasználásánál nincs helye megválaszolatlan kérdéseknek" – Lannert Judit minisztériuma tételesen vizsgálja a 45 milliárdos nyomdai keretmegállapodást
Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.
A magyar óvodákban szinte csak nők dolgoznak: uniós összehasonlításban is kiugró az arány
Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
Két pedagógus felel majd a közoktatásért Lannert Judit minisztériumában
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Pilz Olivér: „Olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek”
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Közösségimédia-tilalom jöhet 13 éves kor alatt: törvényjavaslatot nyújtott be a KDNP
Törvényjavaslatot nyújtott be a KDNP az Országgyűlésnek, amely szigorúbban szabályozná a gyerekek közösségimédia-használatát. A javaslat szerint 13 éves kor alatt nem lehetne regisztrálni a közösségi platformokra, emellett pedig minden digitális eszközön figyelmeztetést kellene elhelyezni arról, hogy azok használata 6 éves kor alatt nem ajánlott.
A nap kérdése: mitől kerekítik év végén felfelé a jegyeket?
Van olyan iskola, ahol 3,51-től négyesre és 4,51 felett ötösre zárják le az adott tárgyból a diákokat.