"Tárgyalunk a kormánnyal, de azt nem tudom megígérni, hogy a jövőben minden szakunk változatlan formában marad" - mondta Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke a Népszabadságnak adott interjúban.

A rektor az elbocsátásokkal kapcsolatban azt mondta: már másfél éve tart a folyamat, a leépítés az egyes karokat arányosan érintette. Az egyetem szisztematikusan próbálja feldolgozni a forráskivonást: először a dologi kiadásokat csökkentették, a bevételek növelésének mozgásterét viszont az utóbbi idők jogszabály-módosításai erősen korlátozták. Csak ezután jutottak el oda, hogy már nincs tovább, elbocsátásra kényszerülnek - mondta Mezey.

Hozzátette: csak ott kerül sor nyugdíjazásra, ahol van utánpótlás, ha egy szakot veszély fenyeget, az nem azért van, mert nincs elég oktató. A nyugdíjazott professzorok közül többen vállalták, hogy – legyen bármilyen méltatlan is – grátisz szerződést kössenek az egyetemmel, s így folytassák az oktatást. Az elbocsátott, nyugdíjas korú oktatókat professor emeritus címre terjesztették elő. Élőlánccal tiltakoztak a hallgatók és oktatók a bölcsészkart érintő elbocsátások ellen: erről itt olvashattok.

Rendkívül nehéz év ez, jelentős az állami támogatás csökkentése. Az ELTE-n ráadásul vannak olyan, "nem piacosítható" képzések is, mint a pedagógusképzés, a magyar históriai értékek őrzése, a kulturális és kisnyelvi oktatás. A kormányzatnak el kell dönteni, hogy finanszírozza-e a sok különleges kisszakot - mondta az ELTE rektora, hozzátéve: késik a tavaly szeptemberre ígért kiemelt egyetemi támogatás is, amit a mai napig nem kaptak meg, így a Széll Kálmán-tervben foglaltakhoz képest jóval nagyobb az ELTE-re eső állami támogatás csökkentése.

A kötött felhasználású, "pántlikás" támogatás köszönő viszonyban sincsen a tényleges költségekkel, a nagyobb szakok forrásait pedig már nem tudják átcsoportosítani. A felsőoktatás-politikai kormányzatnak is vállalnia kell a felelősséget, ha valamit megszüntet, mert valljuk meg, azt nem lehet elvárni a felsőoktatástól, hogy önmagát mészárolja le, nemzeti értékeket semmisítsen meg - mondta Mezey.

Az ELTE rektora elmondta: a felsőoktatás-politika terén eddig inkább az ötletelés volt a jellemző, amely azon a hamis feltételezésen alapult, hogy korrupt és nem hatékony a felsőoktatás rendszere. Most úgy érzi, a felsőoktatási kerekasztalnál van igény egy igazi stratégiára. Üdvözli, hogy Klinghammer István személyében saját államtitkára van a felsőoktatásnak, így most összérnek az információk, és kiderült, hogy tényleg baj van.

Elmondta: ha nem hinnének abban, hogy érkezik pénz a felsőoktatásba, már felálltak volna a tárgyalóasztaltól. A mostani kormányzati ígéretek mögött két dologról van szó: egyrészt azokról az intézményekről, amelyek strukturális problémákkal küzdenek, nem tudnak hallgatót szerezni, de lokális vagy regionális megfontolásokból fontosnak látszanak, másrészt a PPP-szerződések kiváltásáról.

Arról, hogy a felsőoktatási intézmények pénzügyi felügyelete az alaptörvénybe kerülhet, a rektor elmondta: az MRK nem tudja elfogadni azt a javaslatot, miszerint a rektor csak az akadémiai ügyeket vihetné bármiféle pénzügyi intézkedési lehetőség nélkül, a kancellár pedig rendelkezhetne gazdasági kérdésekben, valamint a teljes adminisztráció felett. Ez a kettős vezetés céltalan és megvalósíthatatlan. A tervezett alaptörvény-módosítás ugyanakkor csak a kormány azon jogáról szól, miszerint felügyeli a felsőoktatás gazdálkodását, s ehhez meghatározhatja az ellenőrzés módozatait.

A hallgatói szerződéssel kapcsolatban Mezey úgy tudja, komolyan elmozdultak a holtpontról a tárgyalások. Mindenki számára szimbólummá lett ez a kérdés, a kormánynak is, elsősorban azonban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának. Ahogyan értelmezem, a megoldás egy kompromisszumos modell felé közelít - tette hozzá.

A bölcsészkaron kirobbant listabotrányról a rektor elmondta: úgy tűnik, a Jobbik szisztematikusan építkezett a BTK hallgatói önkormányzatnál (HÖK), de az nem bizonyított, hogy a HÖK-öt infrastruktúraként használta volna. Hozzátette: az egyetem soha nem engedte politikai rendezvények tartását, a politika bekerülését az egyetemre, így nincs szervezeti felelősség. Az oktatóknak ugyanakkor kötelességük, hogy példát mutassanak, értékeket közvetítsenek a hallgatók felé, legyenek azok liberális vagy konzervatív értékek. Az antiszemitizmus és a rasszizmus például tűrhetetlenek az egyetemen - tette hozzá.

Február 19-én az atv.hu írt arról, hogy az ELTE bölcsészettudományi karának hallgatói önkormányzata világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján készített listákat a gólyákról. Az ELTE rektora vizsgálatot indított, illetve feljelentést tett az ügyben, a BTK hallgatói önkormányzatának működését pedig felfüggesztették. Ezzel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Az ELTE elhatározta, hogy alapos szociológiai kutatást végez a hallgatóság politikai orientációjára vonatkozóan, fórumszerű rendezvénysorozatot hirdet az álláspontok ütköztetésére. Meggyőződésem, hogy a hallgatóság többsége nem „jobbikos”. De nem tagadom egyetlen pillanatig sem: a BTK-t mélyen megrázta ez az esemény - mondta Mezey.