szerző:
Eduline

Több mint egy év telt el a Brexit-népszavazás óta, de még mindig nem lehet tudni, hogy mire számíthatnak azok a magyar diákok, akik a jövőben valamelyik brit egyetemen szeretnének továbbtanulni. A kilépés nemcsak az EU-s országok külföldi diplomaszerzést fontolgató hallgatóinak, hanem a szigetország intézményeinek is fájhat: komoly hátrányba kerülhetnek az egyre élesedő globális felsőoktatási versenyben.

2016. június 23-a óta egész Európa azt találgatja: mi következik a Brexit után? A britek döntése − amely alapján az ország kilép az Európai Unióból − nemcsak az ott élő, körülbelül 300 ezer „angliai magyart” érinti, hanem azoknak a jövőjét is meghatározhatja, akik az érettségi után valamelyik külföldi egyetemen szeretnék folytatni tanulmnyaikat. A brit felsőoktatási intézmények ugyanis kifejezetten népszerűek a magyar diákok körében, Greskovits György, a tehetséggondozással foglalkozó Milestone Intézet oktatási programjának vezetője szerint elsősorban a felsőoktatási intézmények presztízse, az oktatás színvonala és a diákközpontúság miatt.

©

A brit felvételi szolgálat, a Universities and Colleges Admissions Service (UCAS) adatai szerint tavaly majdnem 900 magyar állampolgár jelentkezett valamelyik szigetországi egyetemre, ami az egy évvel korábbi létszámhoz képest 11 százalékos emelkedést jelent. De hogy ne csak száraz számokkal dobálózzunk: a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium „zseniosztályának” (a végzős matekos osztály 146 érettségi jegyéből csak három volt négyes, a többi mind ötös) közel fele brit egyetemeken tanul tovább. 

Csak kérdőjelek vannak

Kérdés, hogy a Brexit hogyan befolyásolja majd ezt a trendet. A Milestone Intézet egyik alapítója mindenesetre bizakodó, tapasztalata szerint a Brexit híre − legalábbis eddig − nem befolyásolta számottevően a magyar diákok továbbtanulási terveit. 2015-höz képest a budapesti intézetnél 17 százalékkal emelkedett a brit egyetemet választó tanulók száma, a tavalyi végzős évfolyamukból például 77-en jutottak be a tíz legjobb brit egyetem valamelyikébe. 

Így tanulhatsz angol egyetemen: már most kezdd el a felkészülést!

Úgy döntöttél, az érettségi után nem maradsz itthon, hanem valamelyik angol egyetemre felvételizel? Ha már 2018-tól szeretnéd elkezdeni tanulmányaidat, itt az ideje elkezdeni a felkészülést - új cikksorozatunk ebben segít. Bonyolultnak tűnő magyar felvételi és pontszámítási szabályok? Szorozd meg kettővel, és talán közelítesz a világ legjobb egyetemei közül többet magában foglaló angol rendszer komplexitásához.

A legfontosabb kérdés az, a kilépés után hogyan változnak meg az EU-ból érkező hallgatók továbbtanulásának feltételei − nem mindegy például, hogy a magyar diákoknak a jövőben saját zsebből kell-e kifizetniük az évi körülbelül 9000 fontos, vagyis több mint hárommillió forintos tandíjat, vagy továbbra is igényelhetnek ösztöndíjat és diákhitelt. Ami biztos: akik idén szeptemberig kezdik meg tanulmányaikat, azok minden korábbi ösztöndíjat és támogatást megkaphatnak, és ugyanez vonatkozik a 2017/2018-as és a 2018/2019-es tanévre beiratkozókra is. Ahogy nyugodtak lehetnek azok is, akik már most valamelyik brit egyetemen tanulnak − ha lesznek is változások a Brexit miatt, azok őket már nem fogják érinteni.

Van B terv

Léteznek azonban alternatívák, ha a Brexit kedvezőtlen helyzetbe hozná a külföldi továbbtanulást fontolgató magyar diákokat. Greskovits György szerint színvonalát és pedagógiai szemléletét tekintve a holland felsőoktatás áll a legközelebb a brit rendszerhez, ráadásul egyre több képzés nyelve angol, és − ellentétben például a francia felsőoktatási rendszerrel − a külföldiek számára sem lehetetlen a bejutás.

A szakértő lehetséges „B tervként” említette az Egyesült Államokat és a feltörekvőben lévő Kanadát is. „Igaz, hogy a kanadai és amerikai képzések drágábbak, mint a szigetország szakjai, de a felsőoktatás piaca is nagyobb, így a diákok jó eséllyel találhatnak olyan egyetemet, ahol az ösztöndíj részben vagy akár egészében fedezi a tanulmányi költségeiket” − mondta a Milestone oktatási programjának vezetője.  

Sok pénzt bukhatnak a brit egyetemek

Persze nemcsak a magyar − és általában véve az EU-s − hallgatóknak okozhat komoly fejtörést egy olyan Brexit-forgatókönyv, amely alapjában forgatná fel a most működő felvételi és diákhitelrendszert. Egy 2017-es felmérés szerint a brit egyetemeken dolgozó, más EU-s országból érkező oktatók és professzorok jelentős része elhagyná az országot, ezer megkérdezett közül 750-en fontolgatják ezt a lehetőséget.

A brit egyetemek ráadásul nemcsak oktatói gárdájuk, hanem bevételük egy részétől is elbúcsúzhatnak. Bár a kilépési folyamat akár tíz évig is elhúzódhat, így a hosszú távú hatásokról Greskovits György szerint korai még beszélni, egyes előrejelzések már most azzal számolnak, hogy a felsőoktatási intézmények akár egymilliárd fontnyi EU-s kutatási és fejlesztési támogatást veszíthetnek a Brexit miatt, az uniós források eltűnése több szakember szerint egyenesen katasztrófát okozhat a brit felsőoktatásban. 

„Fiókegyetemeké” a jövő

Úgy tűnik azonban, hogy a brit egyetemek vezetői nem ülnek ölbe tett kézzel, inkább megpróbálják megelőzni a „katasztrófát”. Az ország legrégebbi egyeteme, az Oxford legalábbis történelmi lépésre készül: 700 éves hagyományt törhet meg azzal, hogy Franciaországban nyit kampuszt, a lépés nem titkolt célja, hogy az intézmény a kilépés után is igénybe vehessen uniós forrásokat. A példa ragadós lehet, a hírek szerint a Warwicki Egyetemen is hasonló megoldáson dolgoznak.

©

Persze az Oxfordi Egyetem „kitelepülése” nem előzmény nélküli, brit egyetemek sorra nyitnak kampuszokat például az Öböl menti térségben, ezt a folyamatot a Brexit akár fel is gyorsíthatja. Áprilisban − első brit egyetemként − a University of Aberdeen nyitott kampuszt Dubajban, nemrég pedig a University of Birmingham jelentette be, hogy 2018 őszén szintén ott indít képzéseket.

Francia és egyesült államokbeli egyetemek már évekkel ezelőtt meglátták a lehetőséget az Öböl menti terjeszkedésben, a Sorbonne és a New York University például Abu-Dzabiban is indít képzéseket. Ezzel a konstrukcióval mindenki jól jár: a patinás nyugat-európai és amerikai egyetemek kihelyezett tagozatán tanulók ugyanazt a képzést (és diplomát) kapják meg, mint az anyaegyetem hallgatói, csak éppen alacsonyabb tandíjat kell fizetniük, az intézmények pedig még több hallgatót és jelentős bevételt szerezhetnek.

Új oktatási nagyhatalmak?

Ugyancsak a következő évek nagy kérdése lehet, a Brexit átformálja-e a globális felsőoktatási piacot. Néhány éve nagy port kavart az a merész jóslat, amely szerint belátható időn belül már nem az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, hanem Ázsia lesz a felsőoktatás központja, egyes előrejelzések szerint 2020-ra a világ húsz vezető egyeteme közül öt kínai lesz.

Az Öböl menti és délkelet-ázsiai intézmények egy dologban már biztosan lekörözik nyugat-európai és amerikai vetélytársaikat: ez pedig a pénz. Miközben a patinás felsőoktatási intézmények egyre nehezebb tudják megfizetni a neves professzorokat, addig az ázsiai országok dollármillárdokat költenek felsőoktatási fejlesztésekre és világhírű oktatók leigazolására. Dubajban tíz éve nyílt meg a beszédes nevű Academic City: a szó szoros értelmében a semmiből kinövő oktatási központ jelenleg kilenc ország huszonhat egyetemének ad otthont, és mintegy 25 ezren tanulnak ott. Szaúd-Arábia sem aprózza el, több milliárd dollárból hozták létre az ország műszaki egyetemét.

Az „erőviszonyok” megváltozását jól jelzi a londoni központú Quacquarelli Symonds (QS) friss rangsorai, amelynek adatai alapján egyre erősödnek a kínai, a japán, a szingapúri és a hongkongi felsőoktatási intézmények, a műszaki képzéseket indító egyetemek rangsorában a tíz legjobb eredményű intézmény közül három ebben a térségben működik.  Bár szokás az egyetemi rangsorok jelentőségét relativizálni, mégis jelzésértékű, hogy a Times Higher Education World University Rankings tavaly novemberi hasonló összeállításában a legjobb negyven felsőoktatási intézmény között négy ázsiai is szerepelt.

Újabb felsőoktatási rangsor: ezek a világ legjobb fiatal egyetemei

Szingapúri, hongkongi és dél-koreai felsőoktatási intézmények vezetik a Quacquarelli Symonds legfrissebb listáját. A brit Quacquarelli Symonds (QS) világrangsora mellett minden évben elkészíti azoknak az egyetemeknek a rangsorát is, amelyek kevesebb mint 50 éve működnek. A lista élén a szingapúri Nanyang Technological University, a The Hong Kong University of Science and Technology, valamint a dél-koreai KAIST vezeti.

A délkelet-ázsiai országok azonban nem franchise rendszerben gondolkodnak, hanem inkább saját egyetemeiket fejlesztik, így egyre komolyabb konkurenciát jelentenek a brit és az amerikai egyetemek számára a fizetőképes külföldi hallgatókért folytatott versenyben. A tét nagy, egy tanulmány szerint a külföldi hallgatók évente 5,4 milliárd fontot hoznak Nagy-Britanniának. A legnagyobb kihívó Kína már be is jelentkezett a maga jussáért: 2020-ra 500 ezer külföldi hallgatót akarnak az országba csábítani.

A cikk a Campus Plusz 2017 kiadványban jelent meg.